Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - V. Csermák Kálmán: A szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló Tisza- és Maros-folyószakaszokon végzett szabályozási rőzseművek építési módjának ismertetése
91 részen minden második, azután pedig minden harmadik vagy negyedik vezérdrótra ugyancsak a vízfolyással párhuzamosan egy-egy rőzsekolbászt fektetünk és a pokróccal együtt 1—1 m távolban alkalmazott vastag cövekkel jó erősen megcsavart dróttal a vezérdróthoz erősítjük. Pokrácfonás két tüve! 13. ábra. Keresztirányban minden 10 —10 m-re kötünk egy-egy, a vezérkolbásszal párhuzamos kolbászt, melynek meder felé eső végénél a lekötözés alkalmával fület hagyunk a szemben levő parthoz való kötés céljaira. Ugyanis a sülyesztésre teljesen előkészített pokrócot a túlsó parthoz is kikötözzük minden 10 — 10 m-re egy-egy vastagabb vashuzallal (42. számú), nehogy a pokróc szólét a víz sodra sülyesztéskor a pokróc alá csavarja. A sülyesztésnél legelőször a parti részeket szórjuk be a partról terméskővel és sülyesztjük le annyira, hogy a kővel terhelt hajóval a lesülyesztett rész fölé állhassunk. Ekkor már természetesen a legalsó vezértutaj és munkatutaj is le van szerelve és a vezérdrótok a pokróc alsó széléhez erősítve. (14. sz. ábra.) Nagyon fontos, hogy annyi terméskő legyen a hajón készen, amennyi mintegy 40—50 m hosszú szakasz sülyesztésére szükséges, vagyis a pokróc minden m 2-ére 01 m 3 terméskövet kell számítani. Mikor már az egész pokróc le van sülyesztve, a felső vezértutajról a vastag drótokat megszabadítjuk és a ladikról felhúzzuk amennyire lehet és a víz színén levágjuk. Ugyanígy daraboljuk le az oldalkikötések drótjait is. Igaz ugyan, hogy a vízmélységeknek megfelelő hosszúságú drótok így minden egyes kikötésnél kárba vesznek, ez azonban elenyésző csekélység amellett a nagy előny mellett, hogy normális viszonyok mellett a sülyesztés teljesen biztosítva van és a pokróc is tényleg arra a helyre kerül, ahová sülyeszteni akartuk. Ha a rőzsepokróc partvédelmi célra készül s kőburkolatra nincs szükség, a pokróc parti része fölött a partot 1:1'5-hez hajló rézsüvei levágjuk, amivel a kivitel befejezettnek mondható. Partvédő rőzsepokróc rendszerint a normális kis víz színéig ér fel. E színt fölött a partot gyakran kőborítással, néha pedig rendes kőburkolattal kell még megvédeni, nehogy a part a rőzsepokróc mögött beomoljon. A tutajok elrendezése a rajzokból kivehető. 1 m 2 rőzsepokróc árelemzése helyi árakkal a következő: