Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése
63 Az X közelítő értékét az 1911. évi október hó 31-én h=z0'02 m vízállás mellett mért víztömeghez közel eső 190 m7sec-ban vettük fel. hs = —— = 4'27 J Q, = —-— = 172-5 7 325'68 LÍ-\]~ 3422 tehát a képletből Q —1 90 h — tehát Q = 190-f 131-89 h + 9-51 li 2 JQ — jq s — Z(h—hs) = £/< — Z7< s JQ = 172-5 -f 9-51 h — 9-51 X = 9'51 h -f-13189 lesz a tömeggörbe függvénye. Hogy milyen mértékben sikerült a függvénnyel az adatokhoz simulni, erre nézve az alábbi táblázatos összeállítás nyújt felvilágosítást : h . . . . = Г23 Г47 2-82 5-43 6-73 6-78 Q számított = 3-66 404 637 1186 1508 1521 Q mért . . = 378 440 541 1110 1652 1604 JQ . . . = — 12 -36 + 94 -f 76 — 144 — 83 JQ'/o . . = 3-3 8-9 14-7 6-4 9-6 5'4 Kétségtelen, hogy ez a függvény már nem simul kifogástalanul a mérési adatokhoz. Ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy a mérési eredmények heterogén voltát az is fokozza, hogy a tömegmérések alkalmával felvett mederszelvények a meder számottevő változásairól is tanúskodnak, úgy jobb híjján ezzel is be kell érnünk. Az eredményen lényegesen javíthatnánk, lia a vízállás játékának megfelelő közel 7'0 méteres ingadozást megosztva, nem egy, hanem legalább két függvényt állítanánk fel és pedig egyet a 0 r^ 3'8 m közötti vízállásokra, egyet pedig a 3'80 ^ 7"60 m közötti vízállásokra. A-j-3'80 m magas szintben ugyanis a mederszelvény mintegy 10^15 méter széles padkát mutat, úgyhogy a felfelé amúgy is szélesedő vízszín ezt a magasságot elérve hirtelen még jobban kiszélesedik, mely körülmény természetesen a víztömeggörbe változásának törvényét valószínűleg jelentékeny mértékben befolyásolja. A rendelkezésemre álló hely és idő hiánya miatt azonban nem terjeszkedhetem ki a vízjáték ezen megosztásának további vizsgálatára. Meg kell azouban még vizsgálnunk, hogy a zárt mederben folyó vizekre és a hullámtérrel együtt vett mederre levezetett két képlet összhangban van-e egymással. Azaz a két függvényt ábrázoló vonalak metszéspontja valóban akörül a mérceállás körül fekszik, amelynél a vizek rendszerint a zárt mederből kilépnek. A két függvény közös helyét nyerjük a 190 +13189 h -f 9-51 h" = — 7715 +1254 h egyenletből, mely a h hatványai szerint való rendezés után 9-51 h 2—1122-11 h + 7905 = 0 alakban írható.
