Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
16 után a Sión könnyebb lefolyást talált és vízszine kb. 1 méterrel apadt. Ennek következtében a somogymegyei lapályos partokon a Balaton magas vízállása miatt előbb vizenyős állapotban tartott nagy kiterjedésű teriiletek váltak mezőgazdaságilag művelhetőkké. A Sárvíz szabályozási munkálatainak kapcsán Tolna vármegye a dunai kiöntések megakadályozására Pakstól Battáig kb. 32.000 öl hosszú erős töltést épített. A Duna mederszabályozása érdekében Mohácsnál és Bajánál összesen négy átvágást csináltak Beszédes József igazgatófőmérnök tervei szerint és irányítása mellett. Hadaly Károly munkáiból látjuk, 2 0 hogy az érdekelteket számos szabályozási kérdés foglalkoztatta. Duna vidékére vonatkozó műszaki felvételeket a katonai mérnökkar 1819-ben megkezdte ugyan, de a felvétel rendszeres keresztülvitele mégis csak 1827-ben kezdődött, mikor az országgyűlés által az ú .n. „kereskedési választmány" állíttatott fel a bel- és külkereskedelem előmozdítása céljából. A folyton ismétlődő súlyos árvízkatasztrófák hatása alatt Zemplén és Békés vármegyék tervek készítésén fáradoznak. A Bodrog szabályozási terveit 1821-ben terjesztik fel kormányhatósági jóváhagyásra. A Kőrösök felmérését 1820-ban kezdik meg. A Maros és Tisza mentén levő védtöltéseket emelik és rendszeresen építik. Az építési igazgatóság a Tisza szabályozásáról 1817-től 1831-ig adott műszaki véleményeket. Ezekben a szabályozás gyökeres orvosszeréül a Vaskapu szabályozását, a kőpadok eltávolítását javasolja. A Rába állandó kiöntésével nagy gondot okozott az érdekelteknek. Bővizű és kedvező esésű folyó, melynek árja ellen már ősrégi idők óta védekeztek. Ilyen esetben egy-egy birtokos, vagy az érdekelt megyei hatóság természetesen saját érdekét tartotta szem előtt. Minden összefüggés és egyöntetűség hiányzott tehát a töltésépítés kivitelében. A rendszeresebb Rábaszabályozás első adatai a XVIII. század második felére esnek, mikor Sopron, Győr, Vas és Veszprém megyék határozatilag mondották ki a vízimalmok számának csökkentését, mert ebben látták a Rába pusztításainak főokát. 1803-ban Sax Zakariás mérnök készített terveket a Rába szabályozásról. A tervezet végrehajtása azonban ép úgy, mint az 1882-ben történt újabb felvételekéi, elmaradt. Részletesen 1833-ban mérték fel a Rába, Rábca, Répce, Hanság és Fertő vidékét, melyek alapján Koczkás Károly kir. mérnök készített alapos teivezetet. Az érdekeltek tanácsa a tervezetet elvileg elfogadta ugyan, de foganatosítását a győri Dunaág szabályozásáig halasztotta el. Így történt, hogy az 1848/49. évi események közepette a Koczkás-féle terv elveszett és a Rábaszabályozás szunynyadó ügye ismét elodázódott. A XIX. század első felének törvényeit figyelemmel kísérve megállapíthatjuk, hogy a vízszabályozási ügy lassan ugyan, de mind nagyobb érdeklődés tárgya lesz. Egymás után történnek elvi jelentőségű megállapodások, melyek későbbi törvényeink alapjai lettek. Az 1807. évi XVII. t. с. a kényszertársulás csiráit hordva magában, azt mondja, hogy az árvédelmi műveleteknél közösen érdekelt, de a költségekhez 2 0 A vízmülan rendes tanára volt a pesti tudományegyetemen. Munkái közül meg említjük: Elementa liydrotecliniae etc., Posonii 1801.
