Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - III. Németh Endre: Vízállások és vízmennyiségek összefüggése

42 m = átlagos vízmélység a vízmérce „h" leolvasásánál (m), J = a vízszín relatív esése, F — a nedvesített terület (m

2), К = a nedvesített kerület (m), R = a hidraulikus sugár (m), s := a vízszín szélessége (m), v — a víz középsebessége (m/sec), Q = a másodpercenként lefolyó víztömeg értéke a képletből számítva (m

3/sec), Q

i

t ]ц . ... — a, vízmérceleolvasások és mórt víztömeg összetartozó értékei, q

{ — Qi — Q . . — a képletből nyert víztömeg eltérése a mért víztömegtől (a Q mérési eredmény legmegbízhatóbb javítása.), [] = a kiegyenlítő számításban szokásos összegezési jel, pl. : [Q] = & + + G-, (W = QJh + QJh + Q

3h

3 -f + QJtn, [hh] = Ä/ + W + W:f + hn

s, li és Li . . . . = mérési eredmények, ví = a Li mérési eredmény legmegbízhatóbb javítása, X, Y, Z . . . — olyan mennyiségek, amelyeket nem mértünk, ellenben az h és Li mérési eredményekkel feltételi egyenleteket kell kielégíteniök, ai, h, Ci . . . — a feltételei egyenletek együtthatói, [aaj, [ah] stb. . — a normálegyenletek együtthatói, [aaIJ,[ab-IJ,stb.= a redukált normálegyenletek együtthatói. 2. A függvényalak levezetése. A természetes vízfolyások keresztszelvénye rendesen lapos csészealakú és a víztükör s szélessége a víz mélységéhez képest elegendő nagy lévén, a keresztmetszet trapéz helyett derékszögű négyszögnek tekinthető. Az átlagos m vízmélységet tehát az F ± — m-s, azaz m — — 1) egyenlettel számítjuk. Ezenkívül ilyen széles keresztmetszet esetében az R hidraulikus sugár jó megközelítéssel helyettesíthető az m átlagos vízmélységgel. így tehát a víz középsebességének legáltalánosabb v = }.R

!'J" képletébe — melyben /., /< és v ugyanazon keresztszelvényre állandóknak tekinthetők — R helyett m-et írva v = ).-m

f'J 2)