Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései

22 értékeket adnak, de a számítás velük hosszadalmas. A pillérek utáni vízszínemelkedést Turazza ütközésszerüen, Plenkner a vízugrás, illetve a hirtelen 'csőszelvény-változás jelenségeihez hasonlóan számítja. Világos azonban, hogy vízszálak ütközéséről a pillérek mögött nem lehet szó, vízugrás áramló vízben, — mint láttuk — nem lehetséges és csőszelvények analógiájával sem lehet pontos eredményekhez jutni. Flamant aránylag egyszerű képlete is meglehetősen önkényes föltevésekre van alapítva. Elméletileg is teljesen megállja helyét ebben a csoportban Krey képlete, melyet a 11. ábra jelöléseivel élve, a következő alakban írhatunk: h = Sí + KJi — J)-\~s

2 — s

3 Ahol a pillérfőknél jelentkező vízlépcső : _ Vi — Vo

2 Sí — 2g A pillérek között megnövekedett súrlódásnak megfelelő nagyobb relatív esés Vi = Ci [/ JRiJi, v = c \/~

Il J Rt ^ R kifejezésekből i = J у

аоУ hasonlóan J Ji = amiből a pillérek hosszára jutó abszolút esés : l(Ji-J) alakban fejezhető ki. A gyakorlatilag legtöbbször elhanyagolható V2

2 — v

2 29 tag- azt a vízszínesést fejezi ki, mely a sebességnek ®

z-ről i^-re való fokozódásához szükséges. Végül pedig a vi — v

2 S3 = 4 0 kifejezés a sebesség «

г-го1 a beépítés előtti v sebességre való lecsökkenése közben visszanyert helyzeti energiának mérőhossza, ц = 0'5 kísérletileg megállapított tényező. A képlet használatánál az ismert alsó vízszínből indulunk ki és az egyes elemeket előre felvéve, próbálgatással külön-külön számítjuk ki Az eddig említettektől eltérő ilton járt Montanarí, aki a hajóellenállás nagyságára vonatkozó kísérleti eredményekből vezette le — részben empirikus úton — képletét. Továbbá Lorenz, akinek az az egyszerűsítő föltevése, hogy a pillérek között is permanens egyforma sebességű vízmozgás van, csak igen közelítő értékekre vezet. Forccheimer képletében pedig a hídpillérek okozta örvényeknek eddig számításainknak nem hozzáférhető Vx haladási sebessége szerepel : -, 3vx

2 Ii = 9 Ez a kifejezés tehát gyakorlati számításokra még nem alkalmas. A tárgyalt képletek összehasonlítására az alábbi táblázatban közlöm a következő példa esetében kiadódó h duzzasztási magasságokat.