Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései

16 vonatkozólag értékes megfigyelési anyagot nyújtanak Vicát (1833), Decomble (1875), Montanari (1890), de kimerítően és teljes egészében áttekinthetően Rehbock professzor tárgyalja először a kérdést (1917). A víz — tehetetlenségénél fogva — csak szelíd ívelésű pályákon haladhat s ezért a medrek kiszögeléseiben, üregeiben álló ú. n. holt víz, a haladó mozgásban nem vesz részt, hanem a belső súrlódások, kohézió révén átadódó zárt pályájú forgó mozgást végez, vízhengeréket alkot. A parti kiszögeléseknél egy helyben 6. ábra. Vízhengerek és medsrszükítő hatásuk. (Az egyformán sraffozott részeken a hengerek forgási értelme egyező. forgó állótengelyü parti hengerek, a tompa pillérek mellett kevésbbé állandó jellegű oldalhengerek, a pillérek alsó végénél helyzetüket folyton változtató alsó hengerek keletkeznek, melyeknek helyéről és forgási irányáról a 6. ábra világos képet nyújt. Laboratóriumban a vízbe fecskendezett festékanyaggal és a felszínre szórt fürészporral igen jól kimutathatók ezek a hengerek, de zömök pilléreknél (pl. Lánchíd) a valóságban is igen szembetűnők. Az alsó hengerek felváltva majd a pillér egyik, majd a másik oldalán keletkeznek. A sodor el-elkapván őket, egyben haladó mozgást is végeznek : váltakozó örvénysort alkotnak. A hengerek vagy forgók hatása kettős. Egyrészt a keresztmetszetet szűkítik meg, amennyiben az ellenfalak közötti távolság oldalhengerek esetén egyáltalán nem azonos az átfolyási szélességgel, másrészt számottevő energiamennyiség alakul át bennük hővé, illetőleg a tulajdonképeni sodrot érdes felülettel határolják és a súrlódási veszteségeket így is növelik. 7/a. ábra. Az energiavonal helyzetének módosulása a pillérek beépítésével áramló vízben, A súrlódási veszteségek értéke és így az energiavonal esése a beépített szakaszon, illetve az alatt is tehát jóval nagyobb, mint eredetileg a beépítés előtt volt, ezért a hosszelvény alakja az előbbiekhez képest módosul. Áramló vis esetén (7a ábra) a pillérek mögött, ahol már hengerek nincsenek, a beépítés előtti energiavonal-magasság megmarad (G). Innen egészen a pillérfőkig (В) a megnövekedett súrlódási felület és