Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - IV. Kisebb közlemények
121 értéke nem tér el lényegesen az egységtől, az átmenet rendszerint elég fokozatosan történik, nagyobb értékeknél az ugrás igen lényeges lévén, azzal kapcsolatban erős örvénylés és habképződés lép fel, ami azután könnyen borítőhenger képződésére is vezet, Foglalkozik ezek után szerző az energiaveszteség nagyságával is, amit F-vel jelölve, 3 Vi _ 2gt! érték bevezetése mellett százalékban a következő képlettel fejezi ki: 6-25 (\Л Ï + 1G7—3) u) V°(% = (l+f)(V 1 + 167-1) Végül a vízfolyás hossz-szelvényének felhasználása mellett kimutatja, hogy akkor, amikor a lövellés azért megy át áramlásba, mert az esés hirtelenül megesökkenik, a vízugrás nem a régi felfogásnak megfelelően ott történik, ahol a Hi = ti és H» = t 2 4- ~ 29 2g által megszabott energiasíkok, hanem ottan, ahol a тг qVi , t\ , T, qVi . tl Ki = T + - es ЛЬ =«-- + _ értékek megszabta erősíkok metszik egymást, vagyis az ugrás korábban áll elő. Kenessey B. 4. A îiyilt vízfolyások víztükrének alakjairól címen az előbbiekhez hasonlóan szintén igen érdekes és értékes tanulmányt írt dr. Braun E. stuttgarti tanár a „ Der Bauingenieur 1 1 1927. évi 35. számában, amit itten igen röviden ismertetek. Nevezett felrajzolja a vízfolyás hossz-szelvényét, azután egy koordinata-rendszerben ábrázolja a lefolyási viszonyokat. A következő megjelöléseket alkalmazza: V— a középsebesség valamely megadott szelvényben, t — az előbbi szelvénynek megfelelő vízmélység, tehát v és t összetartozó értékek, i — az illető vízfolyás-szakasz fenekének pozitív irányban való esése, 7; = a meder súrlódási téuyezője a v = h]/~ RJ képletben, Ц = az illető szelvény hidraulikus sugara, 7c 2 J— a szelvénynek megfelelő súrlódási esés, a = a vízszálak nem párhuzamos voltából eredő tényező, aminek értéke 1"0— Г15, ÜV^ w — ——1, vagyis az előző tanulmányok szerint az energiasík lokális magassága az « figyelembevételével. Szerző szerint a pozitív у tengelyre a t, a pozitív x tengelyre a w, a negatív X tengelyre pedig a J értékek felrakása után a rendszer jobboldalán a wt, baloldalán pedig a Jt vonalat kapjuk meg. A wt vonalnak az a pontja, ahol a vonal érintője merőleges a tv tengelyre, annak a határmélységnek felel meg, ahol a lövellés áramlásba megy át, viszont az a pontja,
