Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - IV. Kisebb közlemények

KTSEBB KÖZLEMÉNYEK. 1. Áramlás, átbukíís, kifolyás. A berlini műegyetem vízépítési laboratóriumában végzett kísérletei alapján ezen a címen számol be dr. Bundschuh a „Oer Bauingenieur" 1928. évi 26. füzetében közölt tanulmányában. Megvizsgálta mindenekelőtt az eddig használt képleteket, s azt találta, hogy sem az átfolyásra, sem pedig a bukásra eddig használt képletek nem felelnek meg a viszonyoknak. Ugyanis, ha valamely zsilipes kifolyásnál a nyílás alsó éle az alsó vízs/in fölött van, s lu — a nyílás alsó éle a nyomóvízszín alatt, h

2 = a nyílás felső éle a nyomóvízszín alatt, /( = az átfolyás tényezője, akkor az eddig használt képletek szerint az átfolyó vízmennyiség 2 / £ u

b ^ ) Abban az esetben, ha h

2 — 0, a szabad bukás képletét kapjuk, amikor is Q = j i,bh

t \T2gh

1 Viszont, lia a nyílás alsó éle az alsó vízszín alá esik, s h = az alsó és felső vízszíuközti magasságkülönbség, a zsilipen átfolyó vízmennyisége Q = [,b \S~2gh (h

t - *) + f f'b V'2g - hj) Ha ismét h^ = 0, a tökéletlen átbukásra áll Q = vb \f~2gh — t'bh l/~ágh E képletekben az átfolyási tényező értéke az eddigi felvételek szerint 0'5—0"7 közt változik. Dr. Bundschuh az cm'ített tanulmányában leírt kísérleteit olyan zsilipes nyílásokkal, illetve gátakkal végezte, amiknél az átfolyó élek, illetve koronák parabolikusan, tehát a legkedvezőbben voltaic alakítva. Mellőzve most már az igen érdekes és meglepő elméleti fejtegetéseket, s csupán az említendő meg, hogy amennyiben a felső víz sebessége elhanyagolható, az energiasík a felső vízszín síkjában, ha pedig nem hanyagolható el, a felső vízszín síkja fölött 2 V . . JL magasan fekszik, amiben v„ az érkező víz sebessége. Яд Ha most már a következő megjelöléseket alkalmazzuk : h = az alsó vízszín mélysége az energiasík alatt m-ben, h

0 = a nyílás felső élének mélysége az energiasík alatt m-ben, 8