Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

96 3. §. Ha a hatóság azt is elrendeli, hogy a víz bizonyos legalacsonyabb állás alá nem sülyedhet, e megengedett legalacsonyabb vízállás a legnagyobb vízállást megjelölő berendezésen, vagy külön normál jelekkel jelölendő meg. A centiméter mérce ez esetben úgy alkalmazandó, hogy azon a vízszín sülyedésének mértéke legyen leolvasható. 4- §• A vízjel felülvizsgálata legalább két olyan alappontra (ellenőrző jelre) vonatkoztatva ejtendő meg, amelyek egymástól függetlenek és amelyekre a lejtmérő léc ráállítható. Az alappontoknak úgy kell megválasztottaknak lenniök, hogy egyetlen állásból úgy azok, mint a vízjel és a vízímü duzzasztó részei beszintezhetők legyenek. Ilyen pontokul szolgálhat rendszerint valamely fémgombbal ellátott lémtüsök. amelyik valamely falazott épület lábazatába van beépítve, vagy az altalajba kellően lesülyesztett tömbbe van beerősítve, vagy a talajba legalább 2 m. mélyen bevert vastartó. Ha a vízduzzasztás csak nagyon csekély mértékben érinti a közérdeket, vagy idegen jogokat, a hatóság megengedheti, hogy ellenőrző alappontként egy a talajba bevert keményfa cölöp tetejébe beütött szög szolgálhasson. A hatóság megengedheti, hogy az alappontok más, de a körülírtakhoz hasonló biztonságot nyújtó módon rendeztessenek be. Olyan (akár egyes) alappontok, amelyek a korábban érvénves szabályoknak megfelelően állítattak fel, s kielégítő állapotban vannak, fenntarthatók, ha szilárdságuk nem kisebb a jelen rendeletben körülírtak szilárdságánál, s ha még az eredeti normáljel is fenntartandó. 5. §• Már a vízímü, vagy duzzasztómű engedélyezésére vonatkozó eljárásnál megvizsgálandó az is, hogy a vízjelek milyen elrendezésűek legyenek, aminek megfelelő rendelkezések az engedélybe felveendők és ha az engedélyes a vízjeleket és alappontokat más módon óhajtaná elrendezni, mint ahogyan a jelen rendelet 2. és 4. §-aiban körülíratott, tartozik a jelek tervét a hatóságnak bemutatni és azok engedélyezését kérni. A vízímü, vagy duzzasztómű birtokosa tartozik az első fokban eljárt hatóságot idejekorán arról értesíteni, hogy a vízjeleket alkalmazni szándékozik. Л hatóság a saját belátása szerint szabja meg a művek által érintett közérdek, vagy harmadik személyek jogai fontosságának figyelembevétele mellett a normál és ellenőrző jelek ellenőrzésének módját és azután azok felállítása után műszaki szakértő valamint az érdekeltek és a helyi hatóságok közbenjöttével megvizsgálja azokat. A vizsgálatról jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 1. a berendezések és a mű azon állapotban való leírását, amikor a vízjelek alkalmaztattak;