Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V Terméseredmények. A permetező-öntözés magyar termésadatainak beszerzése körüli nehézségeket és azok okát a bevezetésben röviden érintettem. Mégis tekintélyes adathalmaz állott rendelkezésre. Az egyes értékek közlése azonban túlsók helyet igényelne s az áttekintést megnehezítené és talán általánosabb érdeklődést sem váltana ki. Ezért célszerűnek látszott ezeket csoportosítva és átlagosan közölni, mert csak így voltak elérhetők olyan adatok, melyekből a permetező-öntözésre általános érvényű következtetések vonhatók. Szükségesnek véltem a magyar adatokon kívül az irodalom révén hozzáférhető német átlagos adatok közlését is, mert ezek az adatainkat nemcsak kiegészítik, de egyúttal ellenőrzik is. A közlésre alkalmas adatok a III. sz. táblázatból kivehetők. A legtöbb számadat átlagérték. A teljesség kedvéért a kimutatás 9- és 10. rovata közli azokat a szélső értékeket is, melyek az átlagok képzésénél számításba vétettek. Ez utóbbi adatok figyelembe vételével nem szorul igazolásra, hogy az átlagokban szereplő öntözési eredmények nem optimisztikusak. A kimutatás 1. rovata mutatja azokat az átlagos mesterséges csapadékmennyiségeket, melyek az átlagos terméstöbbletek eléréséhez szükségesek voltak. A 2—4. rovatokban felsorolt átlageredmények kai. holdra vonatkoztatott métermázsák. A kertészeli adatoknál leginkább német adatokra voltam utalva, mert a magyar adatok nagyon nehezen hozzáférhetők, nyilvánosságra hozataluk pedig a már közölt okok miatt az érdekeltek akaratába ütközik. A magyar eredmények azonban semmikép sem maradnak el a németek mögött. Általános tapasztalat, hogy permetezőöntözéssel felszerelt gazdaságok és kertészetek a más módon öntözéssel berendezettekhez képest termékeikkel jóval előbb mehetnek piacra, ami az értékesítés szempontjából éppen nem közömbös. A termékek számításba vett értékelésénél ez a körülmény azonban figyelmen kívül hagyatott. A kimutatás 5. rovata a termények értékelésénél számításba vett termelői árakat tartalmazza 20 ar. koronás búzaparitás alapján. Az ezekből levont következtetésekről a jövedelmezőség tárgyalásánál lesz szó. Érdeklődésre tarthatnak számot a Szold-féle mezölaki gazdaságban 1923-ban tett tapasztalatok, amiknek eredményei a IV. sz. táblázatban vannak összefoglalva. IV. TÁBLÁZAT. a N •л M О ri

5 Terme'ny Terület Adagolt mesterséges eső Termés 18°/o 12°/o 18°/o 12% Megjegyzés a N •л M О ri

5 Terme'ny Terület Adagolt mesterséges eső öntözött öntözetlen többlet ßvi kamatozással és 10°/,, tőketörlesztéssel számított üzemi költség Megjegyzés a N •л M О ri

5 Terme'ny Terület Adagolt mesterséges eső öntözött öntözetlen terményben az öntözetlenliez viszonyítva ßvi kamatozással és 10°/,, tőketörlesztéssel számított üzemi költség Megjegyzés a N •л M О ri

5 Terme'ny Terület Adagolt mesterséges eső öntözött öntözetlen terményben az öntözetlenliez viszonyítva terményben kifejezve viszonya a terméstöbblethez Megjegyzés a N •л M О ri

5 Terme'ny k. liold mm. holdanként mázsa °/o holdanként mázsa °/o Megjegyzés 1. 2625 30 136-0 109-0 27-0 24-8 10-24 8-49 38-0 31-5 2. 8-25 40 142-5 109-0 33-5 30-7 13-66 11-13 40-8 34-0 3. 29-25 55 168-6 135-0 33-0 24-4 18-76 15-55 56-9 47-2 "1 4. A megelőzők átlaga . . 42-7 151-5 121-0 30-5 Í5-2 14-6 12-10 48-0 39-7 И 5. 7'5 55 132-0 97-5 34-5 35-4 14-1 11-1 42-4 320 6. Csövestengeri 14-25 55 25-6 , 8-5 71 . . fa 7. Ha az öntözés javára hol£ danként 14'1 mázsa többletet számítunk, "8 akkor a csövestengerire 1425 55 25-6 11-5 14-1 12-2-7 8-5 7-1 60-4 50-2