Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V helyzetből 120—130 m. átmérőjű kört szórt be. A német irodalom erről a szerkezetről tartózkodással nyilatkozik. Érdeméül rójja fel azonban, hogy a Siemens és Halske, továbbá a Rohleitungsbau Phoenix, körbenforgó nagyteljesítményű automatikusan szórókhoz a gondolatot megadta. Mindkettőnél egy vízsugár önműködően körben forog és ebből a helyzetből 25—45 m. átmérőjű kört szórt be. Egy ilyen Phoenix forgó körszóró készlet 1926. évben a Margitszigeten működésben volt, ahol az be is vált. Egyenletes vízadagolása ellen észrevételek fel nem merültek. A gyakorlat és a német szakirodalom várakozással néz ezek elé és ilyen szerkezetektől várja a nagy öntöző egységek végleges kialakulását. A mezőgazdaság igényei mindinkább a nagy öntöző egységek felé hajlanak. A jobb hatásfokkal dolgozó erőgépegységek, az áttekinthetőbb ellenőrzés, a csökkenthető személyzeti kiadások, az időszaki áthelyezésekkel kapcsolatos fuvarozásoknál elérhető megtakarítások, kisebb öntöző szünetek, mind olyan tényezők, melyek ezt a törekvést indokolják. Velejárója ennek azonban a vizet szállító főcsővezetékek bővülése, ezzel pedig a szokásos forrcsövek súlyának oly emelkedése, amik azok kezelhetőségét kérdésessé tehetik. Mindinkább előtérbe kerülnek tehát a forrcsöveknél vékonyabb falú acélcsövek, melyekkel lényeges súlymegtakarítások érhetők el. A hegesztőtechnika mai állása mellett ez sem az ellenállókcpesség, sem a tartósság szempontjából nem kelthet aggályokat. Ilyen csövekkel úgy a beszerzésnél, mint az üzembentartásnál megtakarítások érhetők el. A gyakorlatban kitűnően beváltak. A permetező-öntözések általánosságban kényes kezelést nem igényelnek; a berendezkedés fenntartása sem okoz különös gondot, vagy költséget. A téli tárolás előtt az egyes sérülések kijavítása, a rozsdanyomokat mutató helyek forró kátrányozása, a szivattyúk és más mozgó szerkezetek megtisztítása és olajozása már oly gondozás, mely a legkényesebb követelményeket is kielégíti és a ráfordított csekély munkával szemben aránytalanul meghosszabbítja a berendezések élettartamát. Téli tárolás fedett helyen ajánlatos. A műtrágyák jelentősége és használhatósága a permetező-öntözéssel lényegesen növekedett, különösen azáltal, hogy ez az öntözés trágyákat a talajból sem ki nem lúgoz, sem pedig a felületen le nem sodor, ami a régi öntözéseknél elkerülhetetlen volt. Felhasználásuk lehetőségei az öntözéssel szabályozhatók lesznek; a műtrágyaadagolások a növényzet időszakos szükségleteihez jobban igazodhatnak. Fejtrágyázások teljes érvényesülése a természetes csapadékok bizonytalanságától felszabadul, amivel alkalmazásuk biztosabb eredményű. Ez a tetemes készkiadásokkal járó műtrágyázásoknál úgy a takarékosabb adagolás, mint az öntözéssel biztosított jobb kihasználás révén igen nagy jelentőségű. Ismételten hangsúlyozandó, hogy a permetező-öntözés a földbe helyezett trágyaanyagokat a helyükből nem mozdítja ki, hanem azokat inkább feltárja. A permetező öntözés üzemi költségei között a tőketörlesztésen kívül a felhasznált gépierő költsége a legnagyobb tétel. Az öntözés jövedelmezősége tehát a gépi erő gazdaságos termelésével egyenes arányban áll. A gazdasági motorok mindinkább javuló hatásfoka, a fűtőanyagokat drágító minden mellékköltségek és illetékek apasztása, méltányosabb árban és egyszerűbben hozzáférhető villamos erő, stb. mind olyan tényezők, melyek az öntözés terjedését előmozdítják és közvetve az intenzívebb mezőgazdaság útját egyengetik.