Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

58 gazdasági okokon kívül főként abban keresendő, hogy a helyes tervezés mellett a mű alapgondolata volt az, mely nem számolt a tényleges viszonyokkal. Nevezetesen a tervezett csatorna elsősorban a hajózás érdekeit szolgálta volna s mivel a rentabilitásához szükséges mintegy 1 millió tonna évi forgalom belátható időn belül nem volt elérhető, mellékesen még 20,000 kat. hold öntözését is előirányozták, mint olyant, amely 30 ar. K-ás holdankénti vízbér mellett évi 600.000 ar. К jövedelmével a csatornát életképessé tenné. És épen az az alapgondolat volt az, mely nem engedte meg a terv kivitelét! A nagy magyar Alföld s különösen a Hortobágy-vidék forgalma közbeeső javítások nélkül korántsem alkalmas arra, hogy egy nagy hajózó csatorna költségeit viselje, ellenben már a háború előtt is szükséges lett volna, a jelenlegi Csonka-Magyarország helyzete pedig szinte megköveteli, a terméketlen szikesek termővé tételét s alföldi szélsőséges éghajlatunk mellett a rendszeres öntözés gyakorlását. És lia a tervezet alapgondolatát megfordítjuk: elő áll a nagy alföldi öntöző csatorna, mely mellékesen a hajózás céljait is szolgálná. És nemcsak a mai kedvező mezőgazdasági viszonyok, hanem a békeévek is lehetővé tették volna egy ilyen öntöző csatorna létesítését. Ha 200—250 ezer kat. holdnyi területet termékennyé és jövedelmezővé tudunk tenni, annak közgazdasági és valutáris hatása okvetlenül jelentkezni fog, sőt erkölcsi hatása sem maradhat el. Vázlatosan előadjuk, hogy az öntöző csatornát olyképen véljük megvalósítani, hogy a vízkivétel Tiszaeszlár község alatt történjék, hol a folyó medre jól beágyazott s aránylag keskeny (középvíznél mintegy 180 m. széles). A középvíz" szintje 95.80 m. A. f. A 90.00 m. A. f. szinttel bíró kis vízszint egy mozgatható gátszerkezettel 95.0 m. A. f. magasságra kellene felduzzasztani, miáltal elérhető lenne az, hogy a tiszamenti szikesek 93.0 m. A. f. szintje alatt fekvő részei vízemelés nélkül is öntözhetők legyenek. A karczagi határtól lefelé eső községek szintje e tekintetben még kedvezőbb, mint a hajdúságiaké. A vízvezető csatorna nagyjában azt az irányt követné, mint a fentebb ismertetett terv, vagyis Büdszentmihály, Balmazújváros, Nádudvar, Püspökladány, Túrkeve és Mezőtúr határában. Teljes hossza mintegy 160 km. lenne. Első kiépítési fok gyanánt, addig míg a hajózó csatorna kérdése aktuálissá nem válnék, elegendő volna a Hortobágy csatornáig terjedő mintegy 96 km. hosszú felső szakasz létesítése, miáltal a Hortobágy-vidék mintegy 240,000 kat. holdnyi területe jutna élővízhez. A Tisza folyó kis vízmennyisége a Tokaj alatti szakaszon 54 köbméter/mp. de az ily kisvizek csak kivételesen fordulnak elő s általában legalább 120 köbméter vízmennyiséget vehetünk számításba. A továbbiak megértéséhez szabad legyen a következőket előadnunk: A Hortobágy-vidéki területeknek körülbelül 20%-a szikesek közé szorult elég jó termőföld, mely a területek megjavítása esetén felszabadul szántásvetésre. A terület további 20%-a középminőségű szikes, melyek öntözési berendezés mellett elegendők arra, hogy a jelenlegi állatállomány fenntartassák. A terület további 20%-a, a szelíd szikesek, öntözéssel lennének hasznosíthatók.