Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - II. Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879-1918. években

28 Sorszám A munkáltató neve Vármegye Község Talajjavítás neme A munkálat Jegyzet Sorszám A munkáltató neve Vármegye Község Talajjavítás neme terjedelme kat. hold létesítési éve költsége korona Jegyzet 1. Schaumberg lippei herceg.... Baranya Dárda Árment. és belvizszab. 14,422 1830—80 ; 576.880 1 2. Gróf Schönbom uradalom. . . Bereg N.-Lucska Lecsap. 4,000 1823-67 ? 3. Nádor-csatornatársulat . . . Fehér, Tolna, Veszprém Több község Sió szab.és mocsárlecsap. 52,357 1829 3,141.420 4. 5. Gróf Esterházyuradalom . . . Komárom Tata Lecsap. 1,631 1700—1866 ? 4. 5. Gróf Festetich Tasziló . . . Somogy Berzence » 5,000 1832 80.000 6. Frigyes főherceg m. óvári uradalma Moson Márialigetpuszta Öntözés ? 1820-49 ? — Összesen . . — — — 77,410 1700-1880 3,798.300 Ez a kimutatás mutatja, hogy a régmúlt időben főleg lecsapolásokat rendeztek be, míg a sokkal több költségei és nagyobb műszaki ismereteket igénylő intenzivebb talajjavítások körül öntözés csak egy tételben szerepel. Alagcsövezési berendezés nem is fordul elő, ami természetes is. mert egy meglehetős ősi gazdasági álapotban levő országban első sorban a vizek kártételei ellen kellett küzdeni ármentesítésekkel és lecsapolásokkal s csak azután következhettek a vízhasznosítás és öntözési berendezések. Ha Magyarország régi térképeit szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy a kisés a nagy magyar Alföldön általában mocsaras területek voltak. Ezek ma már első osztályú búzatermő földek. Bár a fentebb közölt kimutatásbeli adatok hiányosak és hézagosak, mindazáltal megállapítható, hogy a vázolt korszakban hazánkban a talajjavítási munkálatok nem vettek nagy lendületet. Sokkal több és megbízhatóbb adat áll már rendelkezésünkre azon korszakból, mely az 1849., illetve 1850. és 1879., illetve 1883. évek közé esik. Itt már az előbbiekkel együtt — az ármentesítési és folyamszabályozási munkálatokon kívül —- 125—126 munkálatról számolhatunk be, melyekből — a részletek mellőzve, — az alábbi kimutatás ad tájékoztatást. Megjegyezni kívánjuk, hogy bár az állami kultúrmérnöki intézmény 1879-ben lett szervezve, 1879—1883. átmeneti években egyes talajjavítási berendezések az új intézmény igénybevétele nélkül vitettek keresztül. Sorszám Talajjavítás neme Vármegye Község Mun- Munkáltató ! kálat A munkálat Jegyzet Sorszám Talajjavítás neme száma terjedelme kat. hold létesítési éve összes költsége korona kat. holdankénti költsége К Jegyzet I. п. Lecsapolás . 17 20 20 21 21 139,005 1700—1883 8,796,236 63-28 I. п. Alagcsövezés 17 21 21 21 21 1,446 1852-1883 251,676 174-05 in. Öntözés . . 27 74 76 83 18,745 1820-1883 2,280,142 121-64 Összesen . 33*) 103*) 105*) 125 159,191 1700-1883 11,328,054 Átlag : 71-16 A *-gal jelzett számadatok nem összegezések, mert egyes adatok ismétlődnek, t. i. egyegy vármegye vagy község területén több talajjavítási munkálat is előfordul és a munkáltató birtokos vagy érdekeltség is több esetben ugyanaz.