Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
61 Abban az esetben, ba a felületi sebessége görbéje parabola, vagy ilyennel helyettesíthető, annak rendszáma az a„ m — 3) képletből, vagy az f ' Vogmax Vom 4) m-f 1 képletből állapítandó meg. A függélyek parabolájának rendszámát mindig 2-nek vesszük. Ugyancsak szükségünk van a középsebesség kiszámítása érdekében a képletgyűjteményben feltüntetett k értékre is, ami szabályos alakoknál, vagy ilyeneknek felvetteknél mindig meghatározott szám. Ugyanis a képletgyüjteméuy alakja q = A v, ma x vagy д q r — A v'omax, a k értéke mivel, k — =- adódik ki. г Mindezek ismerete után a szelvény középsebessége CCO(CÍI-us) -\-(l— : ci) Vm amiből a vezetett vízmennyiség 1 r( 3 Q — Vm F. Példák. Vomax 1. A Lech Füssen mellett. (12. ábra.) 3 " £, 73 73 73 12. ábra. Az ábra tanúsága szerint a meder alakja és a felületi sebességek görbéje parabolának veendő. A vízfolyás természete miatt a függélyek görbéje ellipszis, tehát az alak jellege: Ж У VE). A szelvény adatai: W — 4ГЗ m, Vogmax — 1*22 m, (a 3. és 4. sz. függély között) Vom — 0'842 m. Tehát Vom 0'842 a„ : Г220 = 0'09 Az I. táblázatból ctj = 0-852 s a függélyek felvett alakja miatt «„ = 0-785 A felületi sebességi görbe parabola alakja folytán v„ me x - Vogmax és annak rendszáma «о 0-69
