Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
59 h) Az eljárásnak a vízmennyiség érdekében való alkalmazása. (A fordító átdolgozása.)' Általános megjegyzések. Mindenekelőtt nyomatékosan kell hangsúlyozni, hogy a simuló testek nem burkoló testek, hanem olyanok, amik a vízmennyiséget képviselő test alakját az egyenetlenségek kiegyenlítésével a lehető legjobban megközelítik. Aliban az esetben, ha átlag, illetve közelítő számításoknál a fenéksebességeket nem vesszük figyelembe, a II. számú táblázatból kivehető q r test köbtartalma adja meg a vízmennyiséget. Ha pedig a fenéksebességekkel is számítunk, a víztömeg simuló teste két részből áll és pedig egy q s m prizmatikus részből, amely prizmának alapja a keresztszelvény. magassága a közepes fenéksebesség : v m, valamint a q r póttestből. Általában csak kétféle fügélygörbével számítunk és pedig ellipszissel és parabolával. Az ellipszis megfelel a folyóknak. a nem igen nagy és durva hordalékú patakoknak, valamint az igen kicsiny derékszögű szelvények kivételével a mesterséges csatornáknak. ' Lásd a 6. számú lábjegyzetet is. A szerző ebben a fejezetben a példák kimerítő sorát adja. Tekintettel azonban arra. hogy az eredeti tanulmánynak ez a része túlságosan tömör és a számítás menetébe minduntalan való teljes bemerülés nélkül nehezen követhető, célszerűnek tartottam a megadott elmélet épségben tartása, mellett a kiválasztott példák részletes tárgyalása előtt a lehető háromféle számítási módnak külön csoportokba való foglalását és ezzel együtt az alkalmazandó összefüggéseknek még akkor is újuól való felsorolását, ha ezvel ismétlésekbe is estem. Ilyen módon úgy vélem, hogy aki nem foglalkozik áíkmrlóan hasonló számításokkal, hanem csak alkalomszerűen, vagyis szükség esetében, az is könnyen megtalálhatja mindazokat az útbaigazításokat, amikre a számítás elvégzése érdekében szüksége van és pedig anélkül, hogy az egész mű gondolatmenetét újból és újból át kellene tanulmányoznia. A szerző által kiszámított igen nagyszámú példáiból pedig csupán azokat vettem tel, amik mint lehetséges esetek előfordulhatnak. Tehát mellőztem a hasonló eseteket. Itten is követnem kellett a takarékosság elvét és pedig annál is inkább, mert a jelzett előadásmód a terjedőmet amúgyis megnövelte. A példák sorát végül egy pár magyar vízfolyásra vonatkozólag végzett számítás eredményének közlésével zártam le. Ezek is bizonyságai a zseniális számítási eljárás helyességének, megbízhatóságának ós kiválóan alkalmazható voltának.
