Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

45 Ha az A tényező a szelvény keresztmetszeti területével F-el maradék nélkül osztható — ami a IT. számú táblázatból is megállapítható —, akkor a 7c tényező vagy állandó értékű, vagy csak a görbék m és n rendszáma és а л állapítja meg. Ilyen esetben a v

m értéke a % -bői való megállapítás helyett a r (иг — a s) -f к (1 — «я) V

m 5 Vornan 1 «s képletből számítható ki. Ha a póttest felületi görbéje parabola, annak m rendszáma «0 m = 1 — «о Az «, értékét az a

0-nak megfelelően az I. táblázatból kell kivenni, amiben az «„-ót a felületi sebességekből nyert v

a Vogmax képlettel kell kiszámítani. Az «,,-nak a megadott értékei vannak. Abban az esetben, ha a h érték közvetlenül nem számítható ki, a megfelelő maradéktestnek megfelelő képlettel kiszámítjuk a q

r értékét, valamint a megadott módon a 2s»,-et, amikből Vm = q*

m j" q

" 19) 1 A q

r számításánál vagy a V omax —" Vogmax Vso 20) vagy pedig a V omax — Vomax Vso képlettel számítunk, aszerint, amint a Ç-t átalakítottuk, vagy nem. A v

s

o értékét a _ ai — <*3 Vso Z Vomax 1 — a

3 képlet adja meg. Ha a keresztszelvényt részekre osztottuk, a q

rt, q,-2, q,s • • • stb. résztestek megállapítása érdekében mindenekelőtt a v

s

oi, v

S

0s, v

so

S. .. stb. és v

0i, v

o

S, v

o

3 . • • stb. értékeket kell megállapítanunk, amikből v

s

oi — v„t — v'

s

o, v

so

r — v

o

r — v'

so

r • . • stb. A következőkben előadott számítási példák a számítás menetébe való gyorsabb betanulásra vannak szánva. A képletek érzékenysége megköveteli, hogy Q értékét különösen kis vízmennyiségeknél lehetőleg pontosan állapítsuk meg. Ezért a számítóléc inkább csak a vég és átlagszámításoknál, valamint az «, értékének közbeiktatásánál használandó, mert pl., ha Vm = 0'30 m, már 3 cm eltérés a mérési eredményt 10%-kal változtatja meg.