Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla
40 a2 = Г0 értéket adnak meg és pedig a falak milyensége és a rétegek felgöngyölödésének mértéke szerint. Ezért az ilyeneknél az í/j-nek törvény szerint való növekedése nem vehető fel. Ez az oka annak, hogy kisméretű derékszögű szelvények emésztését legjobb közvetlen méréssel megállapítani, amihez általában fél-, vagy egészórai idő szükséges. Ha azonban korábbi mérések alapján tudjuk, hogy az ilyen szelvényeknél semminemű felgöngyölödés nincsen, az előbbi 3, példabeli adatokkal (Mücsatornák stb.) számíthatjuk ki az «о értékekhez tartozó « г értékeket. 4. A simuló test élűiről való elhatárolásának megállapítása a fenéksebességek figyelembevétele mellett. A függélyekben legalkalmasabb metszeti alaknak az ellipszis tekinthető, mert vele a számításba sok változat vihető bele. Csakis kövesfenekü vadpatakotnál, ahol a sebesség rohamosan csökkenik, alkalmazható inkább a parabola és pedig annak közönséges alakja. Magasabb fokú parabolák a fenéksebességekre való tekintettel kevésbé megfelelőek. Egyébként hiányzik a közepesfokú parabolák mikénti megválasztásának kritériuma is. У a max 11. ábra. Fenéksebesség feltételezése azért indokolt, mert semmi ok sem szól amellett, hogy valamely esésben levő meder felületéhez a vízszálak állandóan oda volnának tapadva. Mindazonáltal lecsökkenhet a fenéksebesség a milliméter törtrészéig, ami még tiszta vízben sem vehető észre sem szemmel, sem műszerrel. Ha korábbi mérések alapján indokolt a sebességeknek a függélyekben való változására a parabola felvétele, akkor a másodfokú parabola választandó még akkor is, ha «j a 0'785 érték alá sülyed. Az így körvonalozott feltételek mellett a simuló test elülről való befejezése egy négyszögből és egy görbével határolt részből, maga a simuló test pedig egy olyan q sm köbtartalmú hasábból(11.ábra),amelynek alapja a keresztszelvény területe: F, magassága a közepes fenéksebesség: v s m, továbbá egy görbe felülettel határolt ellipszoid, vagy paraboloid alakú q r köbtartalmú póttestből. Utóbbi helyén amint már megjegyeztük csak ritkán találunk hasábot, vagy hengert. A fenéksebességek meghatározása okozza a legnagyobb nehézséget. A fenék közelében végzett igen sok mérés alapján a simuló testnek a fenéknél való végződésére ugyanolyan alakot választhatunk, mint a v 0 vonalnál. Ha ezzel a feltevéssel túlmentünk volna a célon, kiegyenlítésül szolgálhat az, hogy a normálmetszetek területét 'az u t értékek megszabása folytán nem lépjük túl.
