Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

36 nem lehet szó, valamint az is, hogy épen úgy, mint a felületi sebességeknél, itt is felismerhetők bizonyos jellemző alakok, különösen pedig akkor, ha a > -y- viszonyszámok és a folyó útja szerint osztályozunk. Ennek megfelelően az elülről való végződésre, vagyis a függélyek sebességi görbéire felvehető metszetalakok a következők: 1. Függélyes egyenes. 2. Lineárisan csökkenő sebességváltozás. 3. Függélyes egyenes, ami alul a fenék felé görbében bekanyarodik. 4. A fenék felé görbében, gyorsan csökkenő sebesség, s a csökkenés vagy már , , . Vo a vízszínben, vagy csak a közép felé kezdődik meg. Ekkor — ) TO. v 5. A vízszínben kezdődő görbe szerint változó sebességcsökkenés, amelynél a görbe a fenék felé egyenesbe megy át. 6. A vízszínben kezdődő lineáris, vagy görbe szerint változó sebességcsökkenés, ami a fenék felé erőteljes görbébe megy át. Ekkor a legtöbb esetben ~ ) TO. t r f А У . • . ' Vo 7. Elliptikus sebességváltozása fenékig, amikor is közelítőleg — — 1. V 8. A begörbülő, vagy a felgöngyölődő vízrétegeknek megfelelő görbe alak, amelynél tehát a legnagyobbb sebesség a felszín alatt van. Fellépnek a széleken, a szelvény középrészein, sőt az egész szelvényben is, ami mellett a széleken való sebesség nulla is lehet. 9. Két vagy több görbéből összetett alak. 10. Egyenetlen, bizonytalan alakok, megfelelve a patakokban és folyókban legtöbbször előfordulóknak. 11. Olyan, csatornáknak megfelelő görbék, amelyekben bizonyos teltségnél a vízszínszélessége kisebb a lehető maximumnál. (Tojásszelvények, a tengelyénél magasabban megtöltött körszelvény.) 12. Természetes okok, vagy mesterséges beavatkozás folytán alaktalanná tett görbék. (Növényzet, jégképződés, bukások, zsilipnyílások, turbinák, vizikerekek, csatorna beömlések stb.) A metszetek alakja lehet egyenesekből, algebrai, vagy transzceudes görbékből összetelt is. Az egyenes alakot eddig lehetetlennek tartották, a parabolát mellőzhetőnek vélték, habár mindegyikre találunk példát épen úgy, mint az elliptikus alakra is. A póttestnek elülről való végződése nagy befolyású a függély középsebességének (v'm) a felületi sebességhez (v

0) való viszonyára. Az alábbiakban, ahol annak szüksége fennforog, a függély parabolájának rendszámát n-nel jelöljük, aminek értékét állandóan 2-nek vesszük. r '2. A függélyek a\ = —— viszonyszáma és az egész szelvényre érvényes «

г érték. Vo Ha több keresztszelvényre vonatkozólag az egyik parttól a másik felé haladva a szélességeket abszcisszákul, az a\ értékeket pedig ordinátákul rakjuk fel, az a t értékeknek megfelelő görbéket kapjuk meg. Vannak esetek, amikor az u\ érték a szélektől a meder közepe felé csökkenik. A csökkenés annál erőteljesebb, minél kisebb a vízszín-