Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete

12 A magyar résznek egyedül kellene kiépíteni: a Szamos-, Tisza- és Betármenti töltéseket, gondoskodni kellene a Túr pataknak megfelelő szabályozásáról a magyar területen, és ki kellene építtetnie a szükséges belvízcsatornákat. Megjegyezzük, hogy a belvízcsatornák építése egyrészben már folyamatban is van. IV. Magyar-román határ: 6. Szamos-balparti ármentesítő- és Ecsedi-Iáp lecsapolótársulat: A társulat régi 162,866 kat. hold 1435 öl területéből 78,637 h 1038 öl, azaz 44.238% magyar, 84-229 h 127 öl, azaz 51.717% román területen van. A társulat Szamos-menti töltésének felső 36 km, Kiaszna töltésének felső 24 km hosszú szakasza, valamint a Sóspatak-Homoród-Balkányi csatorna 27 km hosszú töltése román területen; a Szamos-menti 44 km és a Kraszna-menti 40 km hosszú alsó szakasz pedig magyar területen van, vagyis csekély eltéréssel 50—-50%. A társulat magyar része alsóbb fekvésű s így árvédelmi biztonsága a töltéseknek megosztottsága folytán rendkívül bizonytalan. A román részeken az árvédekezés körül való legkisebb mulasztás az alsóbb- és mélyfekvésű magyar érdekeltségi terület veszedelmét jelenti. A szétválasztott társulatrészeknek árvédelme és belvízlevezetése ezidőszerint egymástól elválaszthatatlan. A régi társulat belvízlevezetésének berendezése rövid vonásokban a következő: A társulat belvizeit a keleti, lápi és északi főcsatornák vannak hivatva levezetni, melyek közül a keleti és lápi csatornákat az országhatár keresztben metszi. Az északi csatorna egész hosszában magyar területen van, míg a külvizek elvezetésére hivatott Homoród-Balkányi csatorna tisztán román területre esik. A keleti csatornán a szatmár-nagykárolyi útkeresziezésnél van az ú. n. tagvi zsilip, s ezen zsilip felett ágazik ki a keleti csatornából a kismajtényi zsilip és szivattyútelephez vezető oldalcsatorna; mindkét zsilip és a szivattyútelep román területen van. A keleti csatorna tagyi zsilipje normális belvíznél zárva tartatik míg a kismajtényi szivattyúnál a vízállás a 3 m-t el nem éri, amikor is a szükséghez képest kinyittatik s a belvíz egy része a keleti csatornán vezettetik le a magyar területen levő matolcsai holt Szamosságon és a tunyogi zsilipen át a Szamosba. Abnormális belvízkor a tagyi zsilip zárva tartatik és a kismajtényi szivattyú működésbe hozatik. Ezen esetben a tagyi zsilip csak akkor nyittatik ki megfelelően, ha a víz a szivattyúnál a 3.5 m-t a szivattyúzás dacára elérte. A nyitás mértéke csak olyan lehet, hogy a víz 3.5 m-en tartassék. A főelv. hogy a keleti csatorna felső — jelenleg román — gyűjtőterületének belvize lehetőleg Kismajténvnál vezettessék be a Krasznába. A lápi csatorna vize Nagyecsednél az északi csatornába jut. s azon vezettetik tovább az olcsvai zsiliphez, illetőleg az ecsedi szivattyútelephez, de vezethető ezen víz az ú. n. Nagyvágáson át a keleti csatornába és annnak útján a holt Szamosba is. Ez a belvízcsatorna berendezés természetesen szükségessé teszi, hogy a román területen levő tagyi zsilip megfelelően kezeltessék és a kismajtényi szivattyútelep üzeme biztosíttassák. A szétválasztás óta azonban azt tapasztalták, hogy a román társulatrész ez irányú feladatának nem igen felel meg, és a szabálytalan vízvezetés miatt a keleti