Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - I. Kenessey Béla: Kvassay Jenő emlékezete

l) V az OMGE kebelében, mint lapjának egyik alapítója, munkatársa és választmányi tagja kifejtett. Sajnos, aránylag kevesen vannak ma is, kik teljes mértékben méltányolnák azt az irányadó és építő munkát, mely ez épület, a Köztelek falai között az utolsó 3—4 évtizedben a magyarság érdekében, a kereszténység javára folyt. Ügy éreztük, hogy ha sikert akarunk elérni, szervezkedni és egyiknek támogatni kell a másikat. A munka méreteire nézve legyen szabad felsorolni néhány adatot. A gazda-osztályra nehezedő terhek könnyítése érdekében tartatott meg itt az 1881. évi agrár ankét, az 1895. évi gazdakongresszus, melytől a földművelésügyi miniszter magát tüntetően távol tartotta. Üj célok felkarolására alakúit a Magyar Gazdaszövetség éppen 25 év előtt. Létesült a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Hangya a falusi uzsora letörésére, megkezdte működését a Gazdák Biztosító Szövetkezete, mind egy-egy alkotása annak a törekvésnek, mely társadalmi úton igyekezett betölteni a kormány és a törvényhozás mulasztásait, előre vinni a föld urainak és művelőinek elhagyatott érdekeit. Ez alkotások mindenike nagy eredményeket ért el. A mozgalom nem lehetett el sajtó nélkül. Az OMGE régi folyóirata igen különös körülmények között, de tényleg magánkezekbe kerülvén, nem lehetett az általa kezdett új irány hivatott szószólója. Üjat kellett alapítani, mi az akkori viszonyok között sem volt könnyen keresztülvihető vállalkozás. Kvassay Jenő volt az, aki Köztelek lap megindítását, az egyesületi élet szempontjából szükségesnek jelezve, indítványozta, hogy indítson az OMGE egy hetilapot, mely szorosabb kapcsolatot teremtve a tagok között, azokat új munkára és nagyobb erőfeszítésekre sarkalja. E lépés egyik főtényezője lett az OMGE későbbi nagy sikereinek, tekintélye el nem tagadható emelkedésének. Elhatározó része volt Kvassay Jenőnek is abban, a múlt század utolsó éveiben megindult mozgalomban, mely a napi sajtónak már akkor erősen érezhető nemzetellenes irányával s a napról-napra mindinkább erőre kapó markantii felfogással szemben oly napilapnak alapítását tűzte ki célul, mely az ellenkező irányért törjön lándzsát. Karolja fel és igyekezzék érvényesíteni a magyar földnek s a földműves- és birtokos-osztálynak jogos érdekeit. A lethargia helyébe ültessen önérzetet, a tudatlanság helyébe szaktudást és nemes ambíciót. Szervezze és a közös cél érdekében munkába állítsa a szétforgácsolt, egyesülésre nehezen hajló erőket. Helyezze vissza hazánkat azokra az alapokra, melyeken léte biztosítható, igyekezzék a mezőgazdaságot tespedéséből kiemelve, virágzóvá és erőssé tenni. E célra Kvassay Jenőnek sikerült a gazdák egy részének, a műszaki körök és erdészeknek bevonásával egy, az akkori viszonyokhoz mérten tekintélyes erővel rendelkező részvénytársaságot alapítani. A lap 1894. végén Hazánk címmel és nem kis reményekkel meg is indult. Programmjába felvette a mezőgazdasági kérdéseken túl, a szociális kérdések felkarolását, oly nemzeti közgazdasági politikát, mely a politikai szabadság talaján a nemzet millióinak anyagi függetlenségét biztosítja, a kisemberek boldogulását elősegíti, a kizsákmányolástól óvja, a birtokok helyes megoszlását könnyíti, a progresszív adót meghonosítja, az igazi vallásosságot ápolja, a közélet tisztaságát, a nemzeti múlt iránti kegyeletet elősegíti. íme, a 25 év előtti programm, mely ma is, sőt ma még inkább kívánatos, mint valaha volt.