Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról
28 1000 koronán alul nem akarták a munkát felvenni, a nyújtott előnyök mellett 600 koronáért munkába léptek. Ilyen módon egy pár ezer korona élelmiszer ráfizetés mellett százezreket takarítottunk meg. Emellett munkásaink munkakészsége különösen említésre méltó volt, mivel foglalkoztunk velük, együttéreztek velünk a munkánál, a sikertelenség látható módon bántotta őket, az eredmény örömet keltett bennük, ezt azért említem, mert a legtöbb esetben a munkateljesítmény kérdése a munkást hidegen hagyja. A munkásokkal való közvetlen foglalkozás, amely még a családi körülmények iránti érdeklődésre is kiterjedhet, a mérnökre elég sok terhet ró? szabad idejének egy részét leköti, de a munkateljesítményre feltétlen üdvös hatással van. A Radvány gőzös megmentésének költsége 7,100.000 K-ra rúgott, ebben azonban nemcsak a kiemelés költsége, hanem az elsűlyedés idejétől kezdve a Radványnyal kapcsolatban történt mindennemű kiadás is bentfoglaltatik. A régi rendszerű esőmérő főhibájáról. Irta: Réthlij Antal dr. (3 ábrával.) A csapadékmegfigyelések rendkívül nagy gyakorlati jelentősége miatt nagy gondot kell arra fordítani, hogy a mérési hibákat kiküszöböljük, vagy ha azok már elkerülhetetlenek, legalább lecsökkentsük. A hibák legnagyobb része az észlelő személyében van, azonban olyan hiba is van, amelyik az esőmérő szerkezetében rejlik. Először 1912 májusában állapítottam meg ezt minden kétséget kizárólag. Rougemont Mór, a volt kolozsvári állomásunk észlelője, kísérletet tett annak megállapítására, hogy felhőszakadás alkalmával mennyi eső hull le rövid idő alatt. Ezért a tartalék esőmérőre megfelelő védődeszkát csináltatott. A zápor kezdetekor levette s végeztével ismét lefödte az esőmérőt. A nyert adatokat elhányta. Az észleléseket azért hagyta abba, mert reájött, hogy az esőmérőben akkor is gyűlik össze csapadék, lia a fedő rajta van, szóval, hogyha az esőmérő be van fedve, ennek okát nem tudta kitalálni. Rögtön reámutattam arra, hogy az esőmérőbe annak külső falán oldalt lefolyó csapadékvíz alul a szuronyzárnál beszivárog. Azután megnéztem több helyütt a régi rendszerű esőmérőket és mindenütt megállapítható volt a beszivárgás ; sok rosszul festett újabb esőmérőnek a fenekén és a külső oldalán még a csíkok is látszottak. Hivatalos utamról hazatérve, így számoltam be ezen tapasztalatomról: a régi esőmérőbe sok csapadékvíz szivároghat be, ha a szuronyzára nem zár erősen. Júniusban Csáktornyán fordultam meg, ekkor ott is Vio m 2 nagyságú felfogóval felszerelt esőmérő volt használatban. Jelentésemben erről így írtam : «Esőmérője régi, már nem nagyon használható, mert a szuronyzár ezen is annyira meglazult, hogy erős esők alkalmával bizonnyal számottevő csapadék szivároghat be. Intézkedtem, hogy a Muracsányban lévő két Hellmann-féle esőmérőt a mérőhengerrel együtt az észlelő átvegye és felkértem párhuzamos észlelésekre.» 1912 november liavában Turkevén jártam, ahol a Schenzl-féle esőmérővel — így nevezzük a régi rendszerű alacsony felfogóval ellátott esőmérőket —