Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - II. Szilágyi Gyula: Elsülyedt vízijárművek kiemelése

22 eszközlő csigasorok és guborák megkötésére a munkatérül szolgáló irtott erdőterületen kellő számú erős farönkök voltak. A láncok aláhúzása (5. kép.) a parton felállított csörlő és a vízfelőli oldalon a Radvány mellé állított G. D. 6. uszályon levő csörlő segélyével, fúrészeléssel történt. A láncok aláhúzásánál felhasználtuk a május hóban történt sikertelen emelési kísérlet alkalmával elhelyezett biztosító kikötéseket, ami által a láncok aláhúzását rövidebb idő alatt végezhettük. Még így is az összes láncok aláhúzását október 5-től október 28-ig, vagyis 24 napon át, helyesebben a kedvezőtlen esős időjárás miatt csak 18 munkanapon át végeztük el. A munkanapok teljesítményét is lényegesen csökkentette az a körülmény, hogy a folytonos esőzéssel felázott agyagos part annnyira sáros és sikamlós volt, hogy a munkások mozogni alig tudtak, erőt ti. kép. Sólyafák elhelyezése. kifejteni még kevésbé. A húzóláncokkal egyidejűleg a hozzátartozó guborákat és csigasorokat is felállítottuk. A húzóláncokat kétféle módon kötöttük át a hajótesten és pedig négy láncot húzó- és négyet fordító-kötéssel, hogy a kihúzás közben fellépő fordítóhatást ellensúlyozzuk. Húzónak nevezzük azt a kötésmódot, amelynél a lánc meghúzott vége a hajótest alá vezet, az ilyen kötésű lánc a part felé húzás mellett a hajótestet víz felé forgatja, ezzel szemben fordító kötésnél a lánc meghúzott vége a hajó fedélzetén megy végig és a vízfelőli oldalon megy a hajótest alá, az ilyen kötésű lánc a hajótestet part felé forgatja. A kikötőláncok fordítóra voltak megkötve. Ugyanekkor aláhúztuk a tehermentesítő megemelést szolgáló két emelőlán'cot is. A láncokkal való műveletek befejezése után a sólyafák elhelyezésére került a sor. A sólyafákat már előzőleg előkészítettük, (6. kép) a hajótest alá beverendő végük lapos meghegyezést kapott, a két oldalukon végig ráöntött betonrétegek pedig a