Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - II. Szilágyi Gyula: Elsülyedt vízijárművek kiemelése

16 stádium : a fölcsavarás. A fölcsavarás kezdetén az emelőbokor két uszálya merül mindaddig, amíg a két uszály által kiszorított víz súlya felér az emelő jármű súlyával, e pillanattól fogva a fölcsavarás folytatásával az uszályok tovább nem merülnek, hanem a sűlyedt jármú emelkedik fölfelé. Az emelőcsavarorsók hasznos hossza 1-60—2-00 m., tehát amikor az orsók teljesen fel vannak hajtva, a csavarokat egyenként ki kell váltani és a csavarorsókat utána engedni; a szóbanforgó nagy terhelés mellett ez a művelet az emelési munkának legkényesebb része. Attól függően, hogy az emelendő jármű milyen mélyen feküdt, a csavarok kiváltását többször ismételni kell. Ha a jármú fedélzete elérte a vízszínt, az emelést tovább nem folytatják a csavarok felhajtásával, hanem az emelt járműben levő iszap kiszedése következik, aminek előrehaladtával az emelőbokor leterhelt uszályai mindinkább felemelkednek. Azután a sérülések tömítése és a teljes kitakarítás következik. 3. b) A hajóemelő alakulatnál az emelőbokor célszerűségi okból csak 9 méter nyílással készült, tehát csak uszályok és csavargőzösök emelésére volt használható. Kerekes gőzösök emeléséhez az emelőbokor úszó alátétjeit a támaszköz redukálása céljából célszerű cölöpsorral, illetőleg cölöpcsoportokkal helyettesíteni. Elvileg az emelési munka lefolyása ugyanaz, mint az előbb említett módszernél. A hajóemelő alakulatnál ezt a módszert egyetlen hajó emelésénél sem alkalmazták, mivel igen költséges és a cölöpök leverése sok időt vesz igénybe. Tervbe volt véve a Kladovo mellett elsülyedt Góliát nevű nagy vontatógőzösnek ezzel a módszerrel való kiemelése, erre vonatkozólag az összes emelőcsoportok bevonásával többször történt megbeszélés és a munka kivitelére megállapodás is jött létre, közben azonban 1917. év nyarán igen alacsony vízállásnál sikerült a Góliát gőzöst aknás lezárással és szivattyúzással kiemelni. Általában ez az emelési mód, mivel hosszú időt igényel és költséges, csak abban a végső esetben alkalmazandó, ha a kiemelésre semmiféle más mód nem nyújt lehetőséget. 3. e) Az emelőbokorral való hajóemelés elvo szerint történhetik hajóemelés olyan szerkezettel is, amelynek gerendatartói egyik oldalon fix, a másik oldalon úszó alátámasztást kapnak. Ez akkor fordul elő, amidőn az elsülyedt jármű mélyen a vízszín alatt fekszik, de olyan közel a parthoz, hogy az elsülyedt jármű és a part közé az emelőbokor uszálya nem fér be. Ilyenkor a part felőli fix alátámasztás lehet cölöpsor, illetőleg cölöpcsoportok sorozata, vagy pedig a gerendatartók egyik végükön közvetlenül a parton lesznek alátámasztva. Ezt a megoldást alkalmazta egyik emelőcsoport a giurgiui kikötőben elsülyedt egyik tank kiemelésénél, ahol az emelőszerkezet tartói számára egyik oldalon uszályt, a másik oldalon a kőből épített kikötőpartfalat használták alátámasztásul. Ennél a berendezésnél az a kívánatos, hogy az emelés ideje alatt lényeges vízszínváltozás ne következzék be, amennyiben ez bekövetkeznék, gondoskodni kell olyan kiváltó szerkezetről melynek segítségével a gerendatartók túlságos ferde helyzete elkerülhető legyen. Ezt az emelési módot nehézzé teszi az a körülmény is, hogy a megemeléskor az úszó alátét merül, míg a fix alátét magassága változatlanul marad, ezért az úszó alátét a megemelés előtt bizonyos mértékkel magasabbra veendő, hogy teljes terhelésnél létrejövő merülésnél a tartógerendák helyzete közel vízszíntes legyen. 3. d) A vízzel terhelt uszályokkal való fokozatos, vagyis lépcsős kiemelés elve abban áll, hogy az elsülyedt járművet két olyan uszállyal közrefogják, amelyeken át emelőgerendázat van fektetve ; a két uszályt víztöltéssel bizonyos mér-