Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - VI. Apró közlemények

51 A terv alapgondolata, hog}

7 a Zala folyó töltések közé foglalva vezettessék keresztül úgy a Zalaapáti községtől délre eső Zalavölgyön, valamint a Kisbalaton medencéjén egészen a Balatonig. Ugyancsak töltések közé foglalandók mindazok az élővízfolyások, melyek e területen a Zala folyóba ömlenek, mint a Iviskomáromi vízfolyás, a Zala—Somogymegyei határcsatorna, a Maróthvölgyi társulati csatorna és végül a Hévíz patak, melybe a Páhok község felől jövő külvizeket vezetik be egy övcsatorna segélyével. Ezzel az összes külvizeket, melyek eddig a Kisbalatont és a körülfekvő területeket elárasztották, a Zala folyóba és ezzel együtt a Balatonba lehet elvezetni. A Zala folyó maximális árvize az eddigi tanulmányok szerint másodpercenkint 100 m. és ehhez képest a Zala új medre 25 m. fenékszélességgel, a terepszín alatt 3"0 m. mélységgel állítandó elő a Balatonba való beömléstől fölfelé 22 km. hosszban egészen a Zalavölgyi h. é. vasút zalaapátii vasúti hídjáig, ahol ez a vasúti vonal keresztben szeli a Zalavölgyét. A Zala medréből kikerülő földanyagból készülnek a folyó kétoldali töltései, melyek az árvíz szétterülését fogják megakadályozni. A 100 m

3-nek felvett árvíz csak 40—80 %»-nyire emelkedik majd a terepszín fölé s így magas töltésekre szükség nincsen. A mellékvízfolyások medrei ugyancsak a várható árvizek mennyiségéhez alkalmazkodnak, a kétoldali töltések szintén a mederből kikerülő földanyagból készülnek. A fent vázolt külvízrendezés összesen 2 millió köbméter földmozgósítást igényel, valamint több közúti hidnak és vasúti áteresztőnek az átépítése is az 1918. évi egységárak szerint 4.800,000 K-ra lett előirányozva. Az így a külvizektől megszabadított árterületnek a belvizektől való mentesítése szivattyútelepek útján történik, melyek a belvízcsatornákkal összegyűjtött vizeket a Zala folyóba emelik. A tulajdonképpeni Kisbalaton területe mélyebb fekvésű, mint a Balaton rendes vízszíne. Itt tehát a szivattyúknak az év nagyobb részében kell működniök, míg ellenben a Zala völgyében és a Kiskomári berekben a szivattyútelepek csak árvizek idején lesznek üzemben. Összesen 6 szivattyútelep van az egész területen tervbe véve, melyek 420 lóerő teljesítőképességgel 5'5 w

s vizet lesznek képesek másodpercenkint kiemelni. A belvízrendezés összes költségei 1,900.000 K-ra voltak előirányozva. A munkálatok költségeit a 18.000 kataszteri holdnyi érdekeltség viseli, mely területből mindössze 3300 kataszteri hold kisbirtokosoké, míg a többi terület uradalmak tulajdona. Az 1919. év első felében a forradalom és a proletárdiktatúra lehetetlenné tettek minden műszaki és gazdasági akciót, a román megszállás pedig és az azzal járó országrablás megdermesztették hazánk gazdasági életét úgy, hogy csak a következő, 1920-as évben indulhatott meg némileg a gazdasági újraéledés. - így tehát a Zalatársulat is csak az 1920. év elején vehette tárgyalás alá a kultúrmérnöki hivatal tervét, de annak keresztülvitelére nem mert az akkori pénzügyi viszonyok között vállalkozni, amidőn váratlan segítség érkezett. A földmívelésiigyi minisztérium tőzegtermelő osztálya az előző években Fenékpusztán, a Kisbalaton északi felében levő tőzegterületeken nagyobbszabású tőzegkitermelést indított meg és e célra több milliós beruházást eszközölt. Csakhamar kiderült azonban, hogy ez a vállalkozás csak úgy lesz eredményes, ha a szóban4*