Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - V. dr. Sabathiel Richárd: Szádfalakból alkotott támfalak számítása

35 F' — f m = iLp m eredője a fal közepében hat. Abban az esetben természetesen, lia a terepszín lejtős, vagy a fal ferde, úgy a földnyomás alapképleteit használjuk amidőn a fal súrlódási szögét a körülményekhez képest állapítjuk meg és a földnyomásnak vertikális összetevőjét is kiszámítjuk, mivel ily esetekben azt el nem hanyagolhatjuk. A passiv földnyomás. Passiv földnyomás alatt a földnek ellenálló képességét értjük ; azt a nyomást, melyet a föld vízszintes irányban függélyes oldallapján szakadás nélkül elbír. Ez az ellenállás a mélységgel arányos és föld súrlódási szögéből következő formulával fejeheztő ki r — ymtg

2 + a hol tg*(45°-|-|) = s a passiv földnyomás faktora. Ha 9— 20° 2ö° 27° 30° 35» 40° 45» \ = 2-04 2-47 2-вб 3-00 3'69 4-60 5-83 Ezek az adatok a föld vízszintes ellenállásának maximális értékeit adják a föld függélyes nyomásához viszonyítva. Oly földnemeknél természetszerűen, melyeknek számottevő kohesiója van még, nagyobbak az ellenállások, viszont az aktív nyomások kisebbek, mint a földnyomásnál megadott értékek. Ilyen földnemeknél a föld nyomására kialakúlt teóriák nem alkalmazhatók és a működő oldalnyomások, valamint az ellenálló képesség is csupán kísérletek és tapasztalatok alapján állapíthatók meg. Különböző földnemek fajsúlya és súrlódási szöge. A földnyomás meghatározásához szükséges adatok közül a fajsúly mindenkor könnyen megállapítható mérés útján. A súrlódási szöget csupán beható kísérletek és tapasztalatok útján állapíthatjuk meg. A földnemek osztályozása tehát csupán tájékozásúl szolgál és a helyi viszonyoknak megfelelő helyesbítésekre szorúl. A gyakorlatban általánosan elfogadott adatoknak átlagait a túloldalon látható táblázatban foglaltuk. Talajvízzel átnedvesedett föld nemeknél azt az eljárást is szokták követni, hogy a víz színe alatti rész nyomásának számításánál a föld fajsúlyát a víz fajsúlyával kisebbített értékben veszik fel és külön számítják a víznyomást, ha a fal előtti rész vízmentes. Kamarazsilipek üres állapotban így méreteztetnek. Partfalaknál a fal másik oldalán működő víznyomás a fent említett víznyomást kiegyenlíti. A földnyomásra összeállított adatok felhasználását homokos talajban lévő partfalnál a 12. képen adott példában illustráljuk. Ha a legkisebb vízállás mélyen van, akkor, mint ahogy a számadatok mutatják, egyszerűség kedvéért átlagos anyaggal számíthatunk és a talajvizet nem is vesszük figyelembe ; (itt pl. y = 1 • 8: 9 = 30») Ez utóbbi adatok felelnek meg legjobban a Duna kavicsánál is. 3*