Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

1« haladta magasságban és mondható, hogy az első nagy árvíz volt, mely gátszakadás nélkül jutott lefolyásra, mert a Tisza-köröszugi társulatnál beállott szakadás, ami által 18.000 kat, hold területet öntettett el — az árvíz kulminációjakor következett be, s így az árvíz kialakulását már csak lényegtelenül befolyásolta. Mivel az 1888. évi árvíz, dacára, hogy víztömege a Szolnok és Tokaj között oldalkiömlések által lényegesen megfogyatkozott, a Tiszafüred feletti szakaszon ma is a legmagasabb, önként felmerül az a kérdés, hogy mily magas lett volna az 1888. évi árvíz a Tiszafüred alatti Tiszaszakaszon, ha az említett oldalkiömlések által tömegében meg nem fogyatkozik? Ezen kérdéssel már régebben is foglalkozott a vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya, s külön foglalkoztak vele többen kartársaink közül is és értékes adatokat szolgáltattak a kérdés megvilágításához. A vízépítési igazgatóság, az ezen kérdésre vonatkozólag rendelkezésre álló tanulmányok adatainak egybevetéséből, megállapíthatónak tartotta, hogy az 1888. évi tiszai árvíz, mely víztömegét tekintve, kétségen felül a legnagyobb árvíz volt, abban az esetben, ha magasparti átömlések ós gátszakadások nélkül jutott volna lefolyásra, vagyis ha már 1888. évben oly védeJemképes töltésekkel bírtunk volna, mint ma, úgy magassága Tiszaugh-ig igen csekély eltéréssel, megegyezett volna az 1919. évi árvíz magasságával, míg a Tiszaugh alatti szakaszon átlag csak 25 cm.-rel maradt volna az 1919. árvíz színe alatt. A vonatkozó tanulmányoknak ez az eredménye nagyfontosságú, mert azt igazolja, hogy a tiszai árvizek magasságai nem emelkednek oly értelemben amint arra a vízállásokból következtetni lehetne, mert a közép és alsó Tiszán 1888. évben, vagyis az 1919. évi árvíz előtt 31 évvel is lehetett volna az 1919. évi árvízzel egyenlő, illetve azt megközelítő árvíz, ha az 1888. évi árvíznek tömege oldalkiömlések folytán a felsőbb szakaszokon oly jelentékenyen meg nem fogyatkozott volna, A csatolt és a legmagasabb vízállásokat feltüntető vázrajzból kivehető, hogy az 1888. évig a töltések fokozatos kiépítésének megfelelőleg emelkedő az árvizek szintje, de ha az 1888. évi árvizet kiöntés nélkülinek, vagyis olyannak vesszük, mely töltések között jutott lefolyásra, úgy az árvizek további emelkedése máilényegtelennek mondható. A Körösök árvizeinél az 1915. évig nagyjában ugyanazt a helyzetet láthatjuk, mint a Tiszánál; ismeretes, hogy az 1889. év előtti körösi nagy árvizek is' kivétel nélkül csak igen jelentékeny gátszakadások mellett jutottak lefolyásra; így a feljegyzések szerint az 1887. évi nagy árvíz 100,000 k. holdnál nagyobb területet árasztott el, úgy hogy ha pl. ez az árvíz is kiöntések nélkül töltések között folyhatott volna le, úgy magassága az egyes Körösökön meghaladta volna az 1915. évi — addigi — legnagyobb árvíz magasságát; vagyis az 1915. évig bezárólag a Körösöknél sem lettek az árvízviszonyok a múlthoz képest oly mértékben kedvezőtlenebbek, amint azt esetleg a vízállásokból, a régebbi árvizi adatok ismerete nélkül következtetni lehetne. A Körösök völgyében az 1919. évi árvizet korszakosnak kell jeleznünk, vagyis plyannak, melyek csak nagyobb időközökben lépnek fel egyes folyórendszerben, amikor is a kedvezőtlen egyéb körülmények párosulnak a rendkívül kivételes csapadékmennyiséggel.