Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

Г>4 Áttérve ezután a számítási példára, röviden előrebocsájtjuk, hogy először a társulat egész árterületét feltüntető általános helyszínrajzba, az I—V. vízosztályoknak megfelelő rétegvonalak lettek berajzolva, és pedig az 50 öles négyzetben, párhuzamos vonalrendszerrel kitűzött hálózat lejtmérési eredményei alapján. A IV. és V. osztályba sorozott mély és legmélyebb lápi ártér, a szabályozás előtt évenkint tényleg víz alatt volt terület alapján lett megállapítva, és pedig a Homoród, illetve Kraszna folyására közel merőleges irányú kivetítési vonalak szerint, egyenlő magasságú pontok összekötése által. A nagyvíznél, illetőleg a Szamos árvíznél az 1888. évi és 1855. árvizek vétettek alapul olyképpen, hogy a Szamos töltések között jelentkezett 1888-as árvízmagasság adatai, az 1855. évben, az ártér teljes elöntése folytán, az ártér nyugati határánál jelentkezett árvíz, egyező magasságú adataival lettek egyenes kivetítő sugarakkal összekötve, s így nem a Szamos folyó irányára merőleges kivetítés érvényesült az árértékfejlesztésnél, de a tényleg észlelt vízmagasságok képezik a vízelosztási térkép szerkesztési alapját. Az egyenlő magasságú pontoknak félméteres magassági különbözeteknél való összekötésével szerkesztetett meg a vizeiosztási térkép. Ezen térképen kiszámíttatott, minden kataszteri szelvény sarokpontja, úgy a mély, mint a szamosi ártér magassága, s ezek alapján lettek az ártérgörbék az 50 öles kockákban bekottázott térképen megszerkesztve.

1 A hat vízosztályra, nyolc földosztályra ós az értékemelkedésre vonatkozó hányadosok, másszóval a kivetési kulcs tényezőinek meghatározása, következő főbb irányelvek szem előtt tartásával történt. 1. A vízosztályok hányadosainak (0-3 . . . 5'fi) megállapításánál irányadóul szolgált az elöntés gyakorisága és tartamának mérlegelése mellett a társulat alakulásakor hozott az a határozat, hogy a költségekhez a szamosi- és Krasznaártér, vagyis a felső és alsó ártér oly arányban fognak hozzájárulni, amily arányt mutat az érdekükben kifejtett munkálatok költsége. Midőn a társulat közgyűlése, az előbbi elv alapul vétele mellett, az ideiglenes kirovást megállapította, nem az országszerte, minden ármentesítő társulatnál alkalmazásba vett holdszámszerinti kirovást alkalmazta, hanem már akkor is 5 kivetési kulcsot állapított meg, s ebben mint legkevesebb vagyis holdankinti 1 korona s legtöbb, vagyis 7 К 86 f. hozzájárulási kulcsban, már a haszonarány durva vonásokban kifejezésre jutott. E szerint a fent említett két tényező, vagyis az elöntés gyakorisága és tartama, továbbá a külön osztályozott felső és alsó árterület érdekében kifejtett munkálatok költségeinek aránya képezték a hányadosok megállapításánál alapul vett tényezőket. 2. A földosztályok hányadosai (0-8 . . . 0-1) azon elv alapul vétele mellett állapíttattak meg, hogy hasonló magasságban fekvő, tehát egyenlően gyakori ós egyenlő huzamosságú vízelöntésnek kitett területeknél, a szabályozás költségeiből nagyobb hányadossal kell résztvennie annak a területnek, mely magasabb értéket képvisel és így magasabb földosztályba is soroztatott. A többértékű földterületeknél ugyanis a szabályozásból eredő földjavítás, az érdekelt társulati tagnak aránylag nagyobb hasznot biztosít, s ez alapon jogos is, hogy ezen haszna arányában több hozzájárulással is terheltessék. 1 Hasonló eljárást térképileg kitüntet : Hajós Hidrometriájának III. és IV. külön melléklete.