Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - III. Réthly Antal dr.: A régi rendszerű esőmérő főhibájáról

SI A nyolcadik, már működésben volt állomási műszer: H) Vbo m

3 felülettel bíró Hellmann-féle esőmérő. Az esőmérők egymástól megfelelő távolságban voltak felállítva, a méréseket az első hónapokban túlnyomórészt magam végeztem. Ugyanekkor a Meteorológiai Intézet tornyának 25 méter magasságban lévő terraszán is több esőmérőn végeztettem észleléseket, mert a magasságnak és a szélnek befolyását a különböző fajtájú esőmérőkre óhajtanám eldönteni. Az észleléseket más alkalommal dolgozom fel. A régi megfigyelési ivek feldolgozásánál kitűnt, hogy néhány állomáson már közel másfél évtized előtt is történtek ily irányú mérések. Az intézet u. i. 1899ben Berlinből több Hellmann-féle esőmérőt szerzett be Veo m

2 felfogó felülettel. Ezekből a műszerekből az év elején egy-egy drb a következő helyekre került: Budapest—Meteorológiai Intézet; Budapest-Kertészeti Tanintézet, Ógyalla, Ráicospalota, Ungvár, Versecz és Tolmács. Ezen állomásokról az összehasonlító megfigyelések legnagyobbrészt nem voltak feldolgozva, elvétve akadt egy-egy kiszámított havi ív. Alábbiakban ismertetem ezen régi összehasonlítások eredményeit. Budapest, (Lovas-út.) Az esőmérő a régi Meteorológiai Intézet bérelt kertjében volt elhelyezve. A párhuzamos észlelések szerint az Intézetben használt Schenzlféle esőmérő nem volt rossz állapotban, mert 7 hónap alatt csak 5 hónap észlelései szerint mutatott a régi esőmérő valamivel többet, egy ízben pedig közel egyező adata volt. A régi esőmérő szisztematikus hibája már itt kitűnik és hogy nem tünt fel kirívóan annak magyarázata, hogy a műszer igen jó állapotban volt még. A mérési eredmények a következők: 1899 Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Sehenzl Vio Hollmann »/«

о 21-7 21-4 52-2 51-2 11-9 11-6 68-2 70-1 19-9 19-7 3-6 3-8 47-4 44-0 Sch.—

H. mlm 0/ /0 — — 0-3 1-4 10 2-0 0'3 2-5 — 2-1 . — 3-0 0-2 1-0 — 0-2 - 5-3 3-4 7-7 % A megfigyelési időszak aránylag száraz volta nem volt alkalmas ily tanulmányra. Januáriustól kezdve ismét csak a Schenzl-féle esőmérőt használták. Ógyalla. A Meteorológiai Obszervatóriumon végzett összes párhuzamos észlelések a következők: 1899 1900 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. Év Sehenzl ... ... 188-5 31 3 34*2 22'0 76'2 17'5 10-3 64"8 83 0 40-7 90'7 61'8 721-0 Heitmann ... 162-7 27'9 30"5 20'2 69"8 16'2 7'1 54'9 56'6 32"0 81'5 50'8 61Q-2 Sch.—H. „. 25-8 3-4 3*7 1'8 6'4 1-8 3'2 9'9 26"4 8*7 9'2 lfO UO'8 «/„ ... 15-9 12-2 12-3 8-9 9'2 8-0 42'6 18'0 46"6 27'2 И'З 21'7 184 «/

0 Az egy évre terjedő összehasonlítások évi összegei: Régi Vio m

3 esőmérőben mért mennyiség ... ... 721 "0 m[

m Hellmann l/

í

0 m

3 esőmérőben mért mennyiség ... 610*2 « a régi esőmérő többet mutat... 110-8 azaz 18'1 °/

0-kal. Az egyes hónapok között igen nagy eltérések vannak, aszerint, hogy tartós nagy esők voltak-e vagy rövid záporok, száraz vagy csapadékos volt a hónap. A legszélsőbb eltérések januárban 47 °/

0 és októberben csak 8 °/

0 többlet ugj-ancsak a régi esőmérő javára. A kisebb mennyiségek mérését Ógyallán elhanyagolták. Budapest-Gellérthegy. A Kertészeti Tanintézetben 4 éven át volt két műszer használatban. Az egyes években a régi esőmérő 18'5—25"8 %-kal mutatott többet.