Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

64 korona bevétel felelne meg, vagyis 300 millió tőkén kívül még a fenntartásra és kezelésre is megfelelő összeg jutna. Ha az ómoldova—orsovai szakasz 3 m mélyen járó hajózásra lesz kiképezve, azon 3000—3600 tonnás uszályhajók fognak közlekedhetni, melyek egész Budapestig feljöhetnek, csakis a paks—budapesti 100 kilométeres szakaszon kell ennek a mélységnek megfelelő pótmunkálatokat végezni. Három méteres mélységnél — 1700—2000 tonnás — kisebb tengeri gőzösök is, milyenek pl. London és Köln között már évek óta közlekednek, feljuthatnának a Dunán Budapestig. Ily hajók nemcsak a Fekete-tengeren járhatnának, hanem egész Gibraltárig a Földközi-tengeri kikötőket is érinthetnék. Különben az Alduna végleges szabályozásának mikéntje nemzetközi megállapodások alapján fog megtörténni. A Dunának egyik nagy fogyatkozása, hogy Sulinánál vagyis a torkolatnál megfelelő és biztos tengeri kikötője nincsen és a nagymérvű iszapolás miatt a delta közelében nem is létesíthető. Galac és Brailáig csak 4—5000 tonnás hajókkal lehet feljutni, miért is a nagyobb terhelésű tengeri gőzösök megrakása és leterhelése — a sulinai nyílt révben történik, minek következtében a megrakást illetőleg leterhelést végző hajók viharok alkalmával nagy veszélyeknek vannak kitéve, eltekintve a rakodással járó költségektől. Miért is nagy "jövője volna a konstanzai kikötőnek, ha a csernavoda— konstanzai 60 km hosszú csatorna megépülne, mert ezáltal a Duna forgalmának nemcsak biztos . és kellő mélységű kikötő állana rendelkezésre, hanem még a víziút Konstantinápoly felé 400 km-rel meg is rövidülne. E csatorna megépítésének sem nagyobb technikai, sem pénzügyi nehézségek nem állanak útjában. A külforgalom szempontjából a Duna mellé közvetlenül sorakozik a Száva, mely egyrészt a Kulpa csatornázása útján Károlyvárosig, Fiume felé, másrészt Sziszektől — amint ez manapság is történik, — kiszolgálná a Karinthia és Déltírol felé irányuló vasúti vonalakat. A Száva azáltal, hogy Belgrádtól a Dunának nyugat felé egyenes folytatása, a Sulinától Károlyvárosig terjedő 1900 km hosszú, tehát a Fekete-tengert az Adriával összekötő belső víziutat képez, mely vasúton csak 170 km-re fekszik Fiúmétól, miért is fontossága úgy katonai, miut kereskedelmi szempontból nyilvánvaló. A Száva az ország egyik legszebb hajózható folyója és szabályozása a már végzett munkálatok mellett aránylag igen csekély költséget igényel, mely a háború előtti árakkal számítva 6 millió koronára volt előirányozva. A' Kulpának Sziszektől Károlyvárosig 135 km hosszúságban való csatornázása 4 lépcsővel 5 millió koronával volt költségelve. Az Unna alsó szakaszának hajózhatóvá tétele abban a mértékben válik aktuálissá, amint sikerül a Priedor (Bosznia) körüli vasércz telepeket a hazai vasipar részére biztosítani. A duna—szávai víziútnak szükséges kiegészítő részét képezi a Vukovársamaczi csatorna, mely Budapesttől Károlyvárosig a víziutat 400 km-rel rövidítené meg. Az 58 km hosszú csatorna költségei a háború előtt 25 millió koronára lettek számítva. Ismételten fel lett vetve a Szávának egész Zágrábig való hajózhatóvá tétele mintegy 80 km hosszúságban. Ennek műszaki akadályai nincsenek, ha másként nem,- a folyó csatornázásával mindenesetre megoldható,