Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

61 Azonban van az ómoldova— orsovai szakasznak egy oly további hiánya, melyet csak újabb munkálatokkal lehet kiküszöbölni. Nevezetesen a 110 kilo, méteres hosszú szakaszon 13 ponton vannak még oly kiálló, egymással össze nem függő szirtek és sziklapadok, melyek annak idején nem lettek eltávolítva, mert a vízszín alatt a. hajózás útjában mélyebben feküsznek és amelyekre csak akkor bukkantak reá, mikor a munkákat már átadták a forgalomnak. Ennek a következménye, hogy a hajózás e szakaszon nem használhatja ki orsovai 0 vízállásnál —2 méterig a végzett szabályozási munkálatokat, hanem csak -(-1 méterig, akkor is csak Г6 méter mélységig, vagyis a hajózásra nézve a mai állapot mellett 1'4 méter elvész alacsony vízállások idején. Ez azonban nem organikus baj, ha a kérdéses 13 ponton a benmaradt szirtek és sziklapadok ki lesznek robbantva, akkor a hajózás a többi sziklás csatornák mélységét is kihasználhatja, vagyis a hajók orsovai 0 víznél is 2 méter mélyre lesznek terhelhetők. Ezek a munkálatok a szakasz javítására tervbe vett kitérőkkel, fordulókkal stb. az aldunai hajózási hatóság által még a háború előtt készült költségvetésben 16 millió koronára lettek irányozva. Ezek a szabályozások tehát — mint a már elkészült munkálatoknak szükséges pótlásai — elsősorban lesznek végrehajtandók, a mai viszonyok között ennek a szakasznak évi forgalma 3 millió tonnára tehető, de ez is fokozható, ha úgy mint a Vaskapu-csatornánál, ujabb 18—20 erős vontató gőzöst állítanak be a szolgálatba. 2. A viziberuházásban foglalt többi folyók hajózási viszonyai. A Dráván a rendszeres munkálatok csakis Eszékig vannak készen, azon felül Barcsig három szakaszon folynak a szabályozások, miért is kis vízállásoknál Eszék fölött csakis 10—12 deciméteres merülésű hajók közlekedhetnek. A Száván a Drina torkolatán alul az utóbbi évtizedben munkálatokat ném lehetett végezni Szerbia ellenállása következtében, miért is csak Racsánál lett részben a legnagyűbb hajózási akadály még a barátságos viszony fennállási ideje alatt megjavítva ós a horvát-bosnyák határszakaszon lettek gázlórendezések foganatosítva. A samaci Bosna-torkolati második legnagyobb hajózási akadály megszüntetését — a háború akasztotta meg. A Kulpán Sziszeknél végeztettek mederszabályozási munkálatok és a Károlyvárosig menő csatornázás tervei lettek kidolgozva. A Tiszán a mederrendezés annyira haladt, hogy Titeltől Szolnokig gázlókotrásokkal a hajózás állandóan fenn volt tartható a háború kitöréséig. Kevés mederrendezéssel a hajózás egész felhatolhat Tiszafüredig. Tiszafüredtől Vásárosnaményig a mederrendezések folyamatba tétettek* és azoknak gyorsabb tempóban való foganatosítására két darab 250 lóerős gőzös és 12 darab 300 tonnás vasuszály lett még a háború előtt beszerezve. A Tiszának hajózhatóvá tétele sem nagyobb nehézségeket, sem nagyobb költségeket nem igényel. A normális keretek között 10—15 év alatt el lesz végezhető. A Tisza mellékfolyói közül a Hármas-Körösön csakis mintegy 30 kilométernyi szakasz, egész Szarvasig van csatornázással hajózhatóvá téve ; a Maroson