Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

62 pontjából legrosszabb pontok lettek megjavítva; Esztergomtól Budapestig egyes partbiztosításoktól eltekintve jóformán semmiféle munkálat nem végeztetett, abból az elvből kiindulva, hogy míg Budapesttől lefelé a Dráva-torokig a meder jégdugulások és jégtorlódások ellen rendszeresen szabályozva nincsen, Budapest felett a jég levonulását elősegíteni nem szabad. A.dévény—budapesti szakaszon a hajózási viszonyok a múlthoz képest jelentékenyen javultak; különösen javult a gönyű—dévényi szakaszon, hol a megelőző állapotokhoz képest a gönyűi hajókönnyítés (siftelés) csak kis mértékben rendkívül alacsony vizek idején válik szükségessé. Hogy a dévény—gönyűi szakaszon daczára a két évtized óta nagyban és egészben befejezett középvízi szabályozási munkálatoknak, a két méter hajózási mélység még ma sem éretett el és rosszabb vízjárási viszonyok között mintegy 10 gázló jelentkezik, annak oka az osztrák Duna állapotában keresendő, melynek hordalékát nem mérsékli semmiféle oly alakulat, mint a Rajnáét a Bodeni-tó azonban a folyamatban levő kisvízi szabályozással ez a nehézség • is kiküszöbölhető lesz. A természetes folyamatot még az osztrák Dunának az utóbbi évekhen gyorsabb tempóban végzett szabályozása is súlyosbította. A dévény—gönyűi Dunaszakasz vízjárási viszonyait legjobban jellemzi az a körülmény, hogy + 3 pozsonyi vízmércze- állás alatt a gázlók éppen úgy jelentkeznek, 1*5—1/6—1*8 m vízmélységgel, mint a pozsonyi 1 és ennél alacsonyabb vízállásoknál. Ha a vízállások tartósabbak, az apadással a gázlók mélysége nem változik, mert a víz ereje azokat fokozatosan lemélyíti. Addig, míg a folyamatban levő rendszeres kis vízi szabályozással az egész szakasz megjavítható lesz, ami csak lassan történhetik, nehogy a folyó egyensúlyi állapota megbontassék : a vízügyi szolgálat a gázlókat külön e czélra épült ós az 1917. évben működésbe helyezett «Csallóköz» gázló-kotróval igyekszik eltüntetni, illetőleg azokon a hajózás czéljaira kellő szélességű (35 m) és mélységű (2 5 m) kotrást létesíteni, ami eddigelé megfelelő eredménnyel járt. Budapesttől lefelé a rendszeres szabályozási, munkálatok Bajáig nagyban és egészben be~vannak fejezve. Bajától a Dráva-torokig jobbára csakis a jégtorlódások megelőzésére szükséges átvágások lettek végrehajtva és néhány, azokat kiegészítő partbiztosító és párhuzamos műből álló munkálat. A Dráva-toroktól Zimonyig rendszeres munkálatok nem lettek foganatosítva, csak egyes pontokon törekedett a vízügyi szolgálat a meder elfajulását meggátolni, így Palánkánál, a Cséb-begecsi szakaszon Újvidék és Karlóca között és végül Szurduk-Belegisnél. A Tisza-toroknál és az alatt a hajózás folyton küzd a gázlók miatt ; a már tervbe vett, sőt vállalatba adott rendszeres szabályozást a háború akasztotta megAz 1918. év április hó elején a Dunán szokatlan alacsony vízállásoknál а/, alábbi kimutatásban foglalt gázmélységek jeleztettek. Látható ebből, hogy a helyzet rendkívül javult, amennyiben míg 1892-ben 41 gázló volt a Közép-Dunán, melyeken nem volt meg a két méter hajózási mélység, addig ma már ez csak a ritka kivételek közé tartozik, jobbára a folyamatban levő munkálatok következtében áll elő és kotrással *rövid idő alatt megszüntethető.