Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - III. Oltay Károly: A barometeres magasságmérés műszerei, módszerei és pontossága
42 zósága okozza azt, hogy a légnyomás értéke ugyanazon magasságban is változó, és pedig a meteorologiai megfigyelések eredményei szerint a változás nagyon tág határok közt megy végbe. Rózsa szerint például Magyarországon a legnagyobb évi ingadozás 60 mm, a legnagyobb napi ingadozás pedig 20 mm. Ha tehát az abszolút magasságot akarnánk megállapítani, úgy ahoz nem elegendő a légnyomás ismerete, hanem ismernünk kellene a levegő momentán sűrűségét, továbbá a benne folyamatban levő áramlásokat és azok hatását. Tekintve, hogy az utóbbiak a szükséges pontossággal nem állapíthatók meg, arról le kell mondanunk, hogy egy mért légnyomás értékből a mérés helyének abszolút magasságát megállapíthassuk. A légnyomás értékeiből csak aránylag közelfekvő helyek magasságkülönbségei határozhatók meg, azaz, ha két aránylag közelfekvő helyen, vagyis azonosnak vehető légköri viszonyok mellett, egyidejűleg mérjük a légnyomást és a levegő közepes hőmérsékletét, akkor a nyert értékekből ki lehet számítani a két hely magasságkülönbségét. Az erre szolgáló képletet levezetés nélkül közöljük ; levezetése megtalálható minden részletesebb geodéziai és üzikai kézikönyvben (pl. Jordan. Handbuch der Vermessungskunde czímű munka III. fejezetében). Jelöljük az alsó (a) ponton a légnyomást ß a-val, a levegő hőmérsékletét í a-val, a felső (f) ponton az előbbivel egyidejű légnyomást és léghőmérsékletet pedig 5 {-el és í rel. A két pont m magasságkülönbsége a következő képletből számítható : ahol К' a barométeres állandó és pedig 0,76' 13,5959 3 l *) _ . m 0,00129277 1,00021 ~ y. a levegő tágulási együtthatója = 0,003665, e a levegőben foglalt vízgőz nyomása mm-ben, ß a gravitatiós koeficiens = 0,00264, © a két állomás közepes földrajzi szélessége, M a két állomás közepes tengerszín feletti magassága, r az átlagos görbületi sugár — 6,370000 f.К t a levegő közepes hőmérséklete — p a közepes légnyomás — ' A képlet a magasságkülönbséget méter-ben adja meg. Az m képletében a 2„ a 3. és a 4. zár jeles mennyiség egy-egy országra nézve átlagos értékével helyettesíthető, vagyis beleolvasztható a K' barométeres állandóba. Ezért a gyakorlatban a magasságkülönbség számítására a következő képletet használhatjuk : m = К (1 -)- y.t) log ~ 2 B t . *) A fenti képletben 0,76 m egy alapul vett higanyoszlopmagasság, m = 04348945 a logiirithmikus modulus, 13,59593 a higany relativ sűrűsége, 0,00129277 a levegő sűrűsége, 1.00021 a szénsavtartalomra vonatkozó redukciós ténvezö.
