Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - II. Halmi Gyula: A sörgyári szennyesvizek összetétele, ártalmassága és tisztítása
40 ülepítő medenczék mindig megfelelő fertőtlenítésre és gondos kezelésre szorulnak. Ez az eljárás azonban csak igen ritka esetben látszik megvalósíthatónak; s bizonyára czélszerünek is mondható, hogy sok szennyvizet termelő nagy sörgyárak, ha lehetséges, csakis nagy élő vízfolyások mellett épüljenek. Kisebb befogadó élővizek mellett fekvő gyárak erősen rothadni képes szennyesvizeiket mindenesetre tisztítani kénytelenek, jóllehet a tisztítás elfogadható mértékének meghatározásában azonos viszonyok esetén döntő szerepe van a befogadó élővíz vízhozamának és vízsebességének nagysága. A sörgyári szennyesvizek tisztítása és ártalmaiknak megszüntetése legczólszerübben és a tapasztalás szerint leghatásosabban öntözés útján történhetik. Öntözés esetén legjobb a szennyesvizet friss állapotban a városi csatornaszennvesvizekhez keverten fölhasználni, Az. erjedő és ennélfogva savanyú hatású szennyesvizek, ha vasszulfidot tartalmazó, vagy pl. bőrgyári szennyesvizekkel egyesülnek, kénhidrogént tesznek szabaddá és ennélfogva bűzössé teszik a csatornaszennyesvizet. Ha a sörgyári szennyesvizeket önmagukban kell ártalmatlanná tenni, vagy ha a sörgyári szennyesvizek a városi szennyesvizeknek nagy részét teszik, úgy öntözés előtt megfelelő előzetes kezelésnek kell őket alávetni. Semmiesetre sem helyes, ha a szennyesvizeket gyüjtőmedenczékben hulladékélesztő hozzáadása útján mesterségesen élénk erjedésének igyekszenek alávetni. Sokkal megfelelőbb az egyes üzemágakban keletkező sörgyári szennyesvizeket szennyezettségüknek megfelelően külön-külön levezetni és esetleg vegyszerek hozzáadásával előzetes tisztításnak alávetni. így pl. külön levezetés esetén az erjesztő- és raktárhelyiségek sok élesztőt tartalmazó szennyesvízeinek ártalmasságát megfelelő ülepítő berendezések útján nagymértékben csökkenthetjük. Bode erre igen ügyes szerkezetet szerkesztett, amelyben a szennyesvíz alulról fölfelé haladva, üledékanyagait lerakja ós úgy folyik el ; az összegyűjtött élesztőiszap külön iszapcsatornába folyik, amelyben víz alatt áll. A készülék teljesen önműködő, csupán a trágyaként jól értékesíthető iszapélesztőt kell időnként eltávolítani. Hasonlóképpen az összes mosóvizeket is külön kell kezelni, úgy hogy a tulajdonképpeni és költséggel járó tisztítást csak a kisebb mennyiségű élesztőüzemi és árpaáztatóvízzel kell elvégezni. Az egyes szennyesvízfajták külön való kezelése tehát igen ajánlatos és a költségeket igen mérsékli ; ha azonban egymagában nem vezetne czélhoz, akkor a nagyon hatásos, de kissé költséges kémiai tisztítást kell alkalmazüi, amely sok esetben az utólagos öntözést is fölöslegessé teszi, jóllehet a kémiai szerek* egymagukban nem oly hatásosak, mint az öntözés. A kémiai szerekkel való tisztításra igen sokféle anyagot ajánlottak és használtak több-kevesebb sikerrel. így pl. külön mészliozzáadást, mész- és vassókat, kolloidanyagokat, pl. humint, kolaczitot, szénport, timsót, melyek bár drágák, de egyes tapasztalatok szerint igen jó eredménynyel használhatók. Rohland P. dr. tanár különösen a kolloidagyagot ajánlotta, melynek fölhasználása azon alapszik, hogy egyes agyagfajták számos anyaggal szemben igen nagy abszorpczióképességgel bírnak, s ezért a velük kezelt szenynyesvizek kellemetlen szagukat, színüket és szennyezőanyagtartalmuk legnagyobb részét elveszítik. Az erősen plasztikus és sötétbarnaszínű agyagok különösen alkalmasak e czélra. Az eljárás abban áll, hogy a szennyesvizet tis^.títómedenczékben erős keverőkkel a lég-száraz és durván megőrölt kolloidagyaggal (melynek szükséges mennyisége a szennyesvíz szennyezettségétől függ) alaposan elkeverik. majd vízzel fölhigítva, ülepítés után lebocsátják A fölhasznált aszyagos üledék