Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

35 Erről tanúskodnak azok a kísérleti eredmények, amelyeket az I. és II. számú ábra grafikonjaiba foglaltunk. Ha ugyanis az új műszerrel nyert В és 1) grafikont összehasonlítjuk a Il-ik tipusba sorolt műszerrel nyert A és С grafikonnal, azt látjuk, hogy az új konstrukczió érzékenyebb, mert ennél jóval nagyobbak az átlagos vitorlafordulatok; hogy viszont az időegységenkénti fordulatok grafikonjának kilengései, az észlelési időtartamra vonatkoztatott átlagos fordulat egyenesétől kisebbek és rendszeresebbek а В és В grafikonnál, mint az A és C-nél. Míg ugyanis a nagyobb sebességű vízben, az új műszert jellemző В grafikon szerint az átlagos fordulatszám 3.02, addig a régi műszert jellemző A grafikon szerint csak 2.67 átlagos fordulatszámot tapasztaltunk, azaz az új műszeré 13°/

0-kal nagyobb. A kisebb sebességű vízben az új műszer В grafikonjának átlagja 2.43, a régi műszer С grafikonjának átlagja 2.09, az új műszer javára mutatkozó kíilömbség 16%. Az időegységre számított vitorlafordulatoknak maximális eltérése az átlagtól': * A-nál 3.O0 — 2.67 - 0.33 ; Б-nél 3.02 - 2.80 = 0.22. C-nél 2.6 —2.09 = 0.51; D-nél 2.60 — 2.40 = 0.2a • Vagyis a nagyobb sebességű vízben 33.3%-°s, a kisebb sebességűben 6O.7°/

0-os eltérést lehet a régi műszerrel szemben az új műszer javára megállapítani. Miután a kísérleteket a szelvény egyazon pontjában, majdnem egyidőben, egyező méretű és alakú magnalium vitorlákkal és görgős csapágyakkal felszerelt műszerekkel végeztük, az eredményekben mutatkozó és javítást jelentő eltérések okát csakis a két tipus jellegzetes konstrukczióbeli külömbözetének tulajdoníthatjuk. A vertikális kormánylapátnak sajátságosan lekonyuló alakjával annak, közvetlenül a vízszintje alatt végzett méréseknél is, a teljes kormányzó képességét kívántuk biztosítani. Értekezésünket, amely az eredetileg tervezett tanulmány ama részének tekintendő, amely a jelenlegi viszonyok által is megnehezített helyzetben megvalósítható volt, befejezzük azzal a meggyőződéssel, hogy a hydrometria további önálló és tudományos alapon való fejlesztése a vízépítészeti kísérleti laboratórium nélkül alig lehető. Legfőbb ideje, hogy hazánk egyetlen technikai főiskolája e hiány megszüntetésével megkíméltessék attól a hozzá méltatlan szereptől, hogy e téren idegen nemzetek kulturáján élősködjék. 3*