Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - V. Pálffy Tihamér: Csőzszilipeknél a beton legnagyobb húzófeszültsége

182. Csőzsilipeknél a beton legnagyobb húzófeszültsége. Irta: Púlffy Tihamér. A betoncsőzsilip biróssága dolgában, a «Vízügyi Közlemények» 1916. 2. és 3. füzete közölte Erdős Ferencz, Benedek József dr. és Sajó Elemér tanulmányait. E tanulmányokat Bogdánfy Ödön ugyanott, kritikai vizsgálódás után, összefoglalta és megállapította azokat az alapelveket, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a csőzsilip tervezése és megépítésekor. Ezek után, röviden, még csak egy tényezőre óhajtunk rámutatni, a hajlított betontartó legalsóbb élében fellépő húzófeszültségre, melynek határértékét szintén nem léphetjük át a csőzsilip biztosságának veszélyeztetésé nélkül. A csőzsilipnél, mint hajlított betontartónál (melyben vas is van), a gyakorlatban, rendszerint megengedünk 30 kgjcm* nyomást és a beépített vasaknál, minőségüknek megfelelően, 700—1200 kg/cm

2 húzófeszültséget. Rendes körülmények között, e két feltétel betartásával, már biztosítjuk a múépítmények tartósságát. Vízépítményeknél azonban számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy megváltozhatnak az erőtani tényezők az altalaj szerkezetének meglazulása következtében. Nem végzünk azért felesleges munkát, ha a csőzsilipre vonatkozóan e feltételeket még kiegészítjük egy új tényezővel, t. i. a betonműtárgy legalsóbb élében megengedhető «<ти»' húzófeszültséggel, melynek kétszeres biztosságú határértéke, Navier egyenleteivel számítva, 12 kg/cm

2. Mert — amint az alábbiakból ki fog tűnni — a beton csőzsilip tulajdonképen csak addig felél meg a rendéltetésének, míg az említett három feszültség alul marad a megengedett határon. Ügy kell tehát meghatározni az alkotórészek méreteit, hogy e három feltételt kielégítve, a csőzsilip megtarthassa a homogén betontartós jellegét. Mert abban a pillanatban, mikor a csőzsilip alapja megreped: a homogén betontartóból vasbetontartó lesz, melyben rögtön megnövekednek az összes belső feszültségek. A repedés bekövetkezése után ugyanis, már nem számíthatunk a semleges tengely alatti betontest ellenállására és így a beton e részének húzó és nyomó igénybevételeit ki kell kapcsolnunk a vasbetontartó semleges tengelyének nemkülönben tehetetlenségi nyomatékának megszerkesztésekor, Példaként i. rajzon bemutatjuk, mind a két esetre, a következő csőzsilip erőtervét, melynek főbb méretéi kitűnnek a felrajzolt keresztmetszetből. A tartó hossza különben, a védtöltés profiljához mérten, 22 m és a beépítendő vasbetét 8 drb à 40 mm átmérőjű vasrúd összesen F

e —100 cm

2 keresztmetszeti területtel. Miután megelőzően már — a reákcziók egyenletes eloszlását feltételezve — meghatároztuk e csőzsilipre ható külső erők legnagyobb hajlító nyomatékát M = 80 tm értékben, azért itt, a homogén betontartóra vonatkozóan, csupán a belső erők számításához szükséges adatokat szerkesztettük meg I. alatti erő és kötélpoligonok segítségével, élőrebocsátván, hogy a = Í5\ vagyis a vas 15-ször nagyobb feszültségű, mint a beton. A csőzsilip keresztmetszetében az egyes'lamellák területe: . . . . Ж = 1350 cm* beton , , «t пляааАыш шшашш щ^пу^ • - ' • . ] \ • . F

t -=1100 « « - '' •V^- - .'V-'-.-a о . v./« F

t = 1250 «г • «