Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

« 31 Ebből következik az az elméleti megállapítás, hogy csupán a műszersebességre tekintettel a lefelé mérő integrálómódszertől a pontonkéntihez képest általában jobb mérési eredmények várhatók. Sőt e grafikonok az S és V szerint változó olyan ebekre is engednek következtetni; amelyeknél relative hibátlan mérési eredmények adódnának. Ez az elméleti eredmény azonban a gyakorlat számára nem realizálható, de ha lehetne is, e módszer egyéb hibáival szemben még mindig problematikus értékű maradna. Visszatérve a XV. ábra grafikonjaira azokból még a további megállapításokra juthatunk: Miután minden a

r

2 nagyobb az ugyanazon V

_

nél tapasztalható x-nál, következik, hogy Vu általában kisebb \/p és mivel c

2-vel а

Г

а nő, a Vp — Vi

a külömbségek is c

2-vel nőnek. V= O-tól 0 5 m-ig valamennyi с

х = c

a-nél ac

r

l = x

r

2-vel, ellenben V > 0-5 m-nél Иг2>«пEbből következik, hogy V"

nek cs

ak bizonyos kis értékeinél szolgáltathat a két irányú integrálmérés azonos eredményeket, az ennél nagyobb sebességeknél Vi

2< Vii-nél és pedig oly módon, hogy a \Д — Vi» különbségek V és c-vel nőnek. E jelenségek szemléltetőbbé tétele és az ellentétes irányú mérési műveletek kényelmes összehasonlítása végett szerkesztettük a XVII. ábra grafikonjait, amelyek a V =0'2 m, V = 1"0 m, V=2'0 m és V =.4'0 m állandó sebességekre; c = 0 valamint a c

1 = c

2-nek 0-tól 1 m-ig növekvő értékeire vonatkoznak. Ezek szerint lia V = 0'2 m, Vp = V

_v

el és c

x, c

2 minden értékénél Vu = Vu Tehát az ellentétes irányú integrálmérések eredményei csak egy görbét adnak, amelynek a с = 019 m helyen 0 pontja van. Ha a V = l"° m) akkor a gyakorlatilag számba nem veendő kis eltérés miatt Vp -t, valamint a 01 m műszersebességig a VÍI és Vu'®** is \J-ve\ egyenértékűnek tekinthetjük. Minden 0'1 m-nél nagyobb c-nél VP > Vi, > VuHa V = 2-0 m . VP = 1"'94 < V és minden Vh> VP > Vuc-vel Vi, Vi

a de Vi. kissbb mértékben nő, mint amilyennel Vu f°gyHa V — 4"0 m, akkor az előbbi jelenségek nemcsak hogy fokozottabb mértékben ismétlődnek, hanem egyben különböznek abban, hogy Vii sohasem érheti el a V egyenest, mert már a c

± = 1-0 m körüli helyen kulminál és hogy - a c

1 = c

2=10 m szakaszon belül Vu és Vu görbének már inflexiója van. A XVII. ábrán látható e

t görbéről leolvashatjuk a V-— 0-tól 2'5 m-ig minden V-hez tartozó azon legczélszerűbb műszersebességeket, amelyeknél Víi=VE teoretikus jelentőségű fejtegetésből levonhatjuk a következő elvi megállapodásokat. 1. Az ingaszerűen felfüggesztett műszerrel végrehajtott integráló mérés két művelete közül a sülyesztéssel járó elméletileg jobb eredményeket szolgáltat, mint .a felfelé irányuló, mert míg a műszersebesség növelésével az Г0 m-en aluli sebességektől eltekintve, az első esetben a valódi sebességeket megközelítő mérési eredményekhez is juthatunk, addig az utóbbinál ennek éppen az ellenkezőjét érjük el. 2. Az ellenkező értelemben megismételt mérésekből származó eredmények számtani közepei általánosságban nem adhatják a pontonkénti mérés ereményeit mert a 7

P egyenes nem symmetria tengelye a V

l

t és Vu görbéknek.