Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

159. feletti Hohensaatenig terjedő 80 km hosszú szakasz 600 tonnás hajókra alkalmas, Hohensaatennél tér el a nagy hajózó út Berlin felé. A Hohensaaten—Bresslau közötti 410 km hosszú szakasz nagy hajózás szempontjából kisvíznél nem megfelelő; a Bresslau—

Cosel közötti 165 km hosszú szakasz nagy hajózásra csatornázott ; a Cosel—Ratibor közötti 44 km-es folyószakaszon alkalmas víznél 25 tonnás hajók közlekedhetnek: Ratibor-Oderberg között nincs hajózás. Az Odera-folycn 1874. évig végzett munkák a hajózás szempontjából nem voltak kielégítők, a czél volt Bresslau felett 0-62 m, s alatt 0'93 m vízmélység előállítása 125 tonnás hajók részére. Ezidőben Frankfurt a. Oder—Bresslau közötti 331 mk hosszú szakaszon kikötő nem volt. A Bresslau—

Cosel közötti szakaszt 1891. évben kezdték csatornázni, s Cosel átrakodó kikötőt kapott a porosz-sziléziai szénre. A forgalom nagyaranyú fejlődése miatt a csatornázás méretei elégtelenek lettek, miért is az 1905. évi birodalmi törvény alapján a zsilipeket átépítették, Bresslau körül a folyót rendezték, 1911. évben legkisebb víznél is meg volt az Г0 m mélység. Az 1911. évi birodalmi törvény gondoskodott a Breslau—Lebus közötti 440 km hosszú szakasz továbbszabályozásáról — nagyobb tömegű kotrások, védtöltés építés, partemelések stb. által — azzal a czéllal, hogy legkisebb víznél a vízmélység 1'40 m legyen s hogy 400 tonnás hajók kisvíznél 8/

4"

e

(l terheléssel közlekedhessenek. A Glatze- Neisse vízgyűjtőjén víztárolót létesítettek 112 millió m

8 tartalommal, melyből a medencze felső Г0 m vízmagassága árvízbiztosításra, a többi a hajózó vízmélység javítására szolgál. Az Odera csatornázása és szabályozására az utóbbi 20 évben 90 millió márkát költöttek ; 1913. évben 2000 hajó bonyolította le a forgalmat, mely Bresslau alatt 54 millió tonna, a coseli kikötőben 34 millió tonna volt, melyből a felfelé való forgalom l-0 millió tonnát tett ki. A coseli kikötő tehermentesítésére 1913. évben Oppelnben is építettek átrakodó kikötőt. Az Odera-völgygyel kapcsolatos víziútak közül megemlítjük : A Peene-folyó a pomerániai Haffba torkol, 104 km hosszban nagy hajózásra alkalmas 750 tonna terheléssel, ehez csatlakozik a . Tredel-folyó 40 km hajózható hosszal, 100 tonna terhelésű hajókra. Az Ihna az alsó Oderába- torkol, hajózható hossza 58 km, 50 tonna terheléssel járható, egy kamarazsilipje 3P5—39 m méretű. A Warthe-folyó gőzhajózásra alkalmas és pedig a Netze-folyó torkolatáig 69 km hosszban 400 tonna, a további 171 km hosszban vagyis Posen városig 175 tonna terheléssel; kivételesen a 400 tonnás hajók Posenig is feljuthatnak; Posen város és az orosz határ közötti 107 km hosszban a hajózás jelentéktelen. A Warthe szabályozását az 1905. évi birodalmi törvény alapján végzik. A hajózási akadályokat 1914. évig eltávolították, szabályozás után 160 km hozszban lesz 400 tonnás hajókkal hajózható. Posen városban átrakodó van megfelelő berendezéssel. Megemlítjük, hogy a Warthe-folyón lengyel területen még 80 km hosszban van némi hajózás. A Netze a Warthe mellékfolyója és feloszlik: Torkolati szakasz: Warthe- és Drage-torkolatok között 49 km hosszal; Lebhafte Netze 72 km hosszal, mely 7 zsilippel van csatornázva, Stille Netze 45 km 12*