Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

149. elvezetésének költségeivel együtt 4,575.000 K, az I. és II. lépcső 13,464.000 К költségével szemben. A sziszeki vízerőtelep költsége : 1. A lépcső költségéből „. — ... ... 2. Erőtelep max. 5000 vízi vagy 3750 effektív lóerő à 300 К 3. Távvezetés Zágrábba s. i. t. ... ... 4. Részletes tervezés, építésvezetés, időközi kamat és - előre nem látottakra 12

e/

0 ... ... ... ... ... ... .... Beruházás összesen : ... — ... 3,-3000.000 К Évi költség „•_„ — 330,000 « Egy kilowattóra egységára 6-7 fillér. A német birodalmi víziútak. Irta: Tellyesniczky János. Európa központi hatalmainak a hadiállapot által teremtett helyzete rendkívül fontos szerephez juttatta a délkeleti forgalomban az egyedül rendelkezésre álló dunai víziútat, és ugyancsak ezen helyzetnek mérlegelése vetette fel a középeurópai víziúthálózat nagyjelentőségű kérdését, mely kérdés az első háborús évtől kezdve nemcsak beható megvitatás és tárgyalások alapjául szolgált, hanem az 1917. év elején alkotott bajor víziút-törvény által a középeurópai víziúthálózat ezen nyugati szakaszainak létesítése jelentős lépéssel közelebb is jutott a megvalósuláshoz. A középeurópai belvízi nagy hajózás czéljait hivatottak majd szolgálni a Duna, és annak a német birodalmi víziútakkal, első sorban a Rajna-, Elba- és Odera-folyókkal létesítendő mesterséges összeköttetései, melyek révén a Fekete, Északi és Keleti tengermenti vidékek közvetlen belvíziútkapcsolatot nyernek. A Duna-folyam, nemkülönben a jelzett mesterséges összeköttetések műszaki vonatkozásukban már többször szolgáltak tárgyalások anyagául a közel múltban, nem képezték azonban mindezideig összefüggőbb ismertetés tárgyát azok a nagyarányú fejlődést és forgalmat feltüntető természetes és mesterséges belvízi útak, • melyekkel a jelzett összeköttetések útján a Duna-folyam közvetlen kapcsolatot nyerne, s melyekkel ezidőszerint a német birodalom rendelkezik. Plzen belvízi úthálózatnak egységes főbb vonásokban való ismertetése alkalmas lehet arra, hogy egyrészt tájékoztasson a német víziútak jellege, mértéke ós ezidőszerinti állapotáról, valamint azoknak esetleges szerepéről a várható délkeleti víziforgalomban, másrészt pedig hogy ezen víziútak adatait szembeállítva a hazai vonatkozó adatokkal, reámutathassunk azokra a nap-nap mellett mindjobban érezhető hiányokra, melyek sürgős pótlása nemzetünknek rég halaszthatatlan teendői közé tartozik. A német birodalmi víziútak helyzeti fekvésük szerint legc/élszerűbben a főfolyók völgyei szerint csoportosíthatók, mely folyók, a Dunát és Memelt kivéve, délészaki folyási irányukkal bizonyos szabályossággal osztják fel a birodalmat. A hajózási szempontból jelentősebb folyók: a Duna, Rajna, Weser, Elba, Odera. Visztula és Mernél, a birodalom egyéb víziútjai ezekhez kapcsoltan alakultak ki. 1,111.000 К 1,125.000 « 700.000 « 375,000 «