Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

lté 1 Már a tervezés alatt felmerült egy szakértő részéről az a javaslat, liogy a részletes tervezést mindjárt a vízerő szempontjából eszközöljük, miután annak többköltsége valószínűleg csekély. A javasolt megoldás azonban oly tetemes többköltséget okozna, liogy szük-' séges volt annak megállapítása, hogy a nyerhető áram megéri-e ezen költséget és ki viselje azt. Az 1908. évi XLIX. t.-cz. tudniillik csak a hajózást szolgáló munkálatokat engedélyezte, mint amelyek közös ügyet képeztek, míg a vízerő-kihasználás az autonóm kormány hatáskörébe tartozott. A közös kormány tehát a hajózás igényelte költségen felül vízerőre beruházást csak akkor tehetne, lia a többköltséget az autonóm kormány, vagy engedélyese viselné. A felmerült javaslatok közül a legkedvezőbb megoldás az volt, mely szerint a felső szakasz 7 m konczentrált esésének kihasználására Augustonovacnál egy 5'5 kilométer hosszú 80 köbméter víz hasznosítására alkalmas oldalcsatornával összekötött Stoney-gátas lépcső, Drencinánál pedig egy 3 km hosszú oldalcsatornával összekötött lépcső épülne, mely esetben a sziszeki lépcső jóval alacsonyabb lehet. Ha a csatornákban hajózás és fentartás szempontjából 0-4 m középsebességet engedhetnénk meg, akkor 80 köbméter víz 200 m

3 vizes szelvényt, ez pedig 42 m fenékszélességei és 4-0 m mély, átlag 276 m

2 leásású szelvénynyel biró csatornát igényelne. Ily méretek mellett az augustonovaci oldalcsatorna melléképítményeivel 2-5, a drencinai pedig 1-4 millió koronába kerülne, mely többköltség még szaporodik a tulajdonképeni vízépítményeknél felmerülő többköltséggel. A részletesebb, itt mellőzhető számítások szerint az augustonováci lépcsővel évenként 24 millió kilowatt termelhető 480.000 К évi kiadással. Egyharmad! kihasználást számítva egy kilowattóra költsége Zágrábban a kapcsoló táblán , 7'5 fillér. A drencinai lépcsővel termelhető évi 14-8 millió kilowattóra 400.000 К költséggel. Egyharmad kihasználás esetén egy kilowattóra költsége Sziszeken vagy Petrinján 92 fillér. Ezen költségekben a vízi építményekből csak a tisztán a hajózást szolgáló müvek költségeit meghaladó, az erőtelepeket terhelő költség foglaltatik, de már így is az egységárak elérik, sőt túlhaladják hasonló nagyságú hőerő telepek termelési költségeit. Emellett még a számított egyharmad kihasználás távolról sem tekinthető biztosítottnak, mint azt Karlovác város ózalji vízerőtelepénél tapasz' talták, ahol 10 évi fennállás után még alig egy tized rész van kihasználva. Az eddigiekből meggyőződtünk arról, hogy a hosszabb oldalcsatornával ellátóit erőművek a Kulpa ezen szakaszán nem gazdaságosak. A drága csatornákkal ugyanis csak nagyon kevéssel több vízierő nyerhető, mint az ily csatorna nélküli tehát jóval olcsóbb müveknél. így a konczentrált esésű, oldalcsatornás augustanováci lépcsőnél átlag csak évenként 16 napon át 1/

8 kihasználás mellett összesen löO.OOO kilowattal több nyerhető, mint az oldalcsatorna nélküli, a 3. alternatívánál leírt lépcsőnél. Emellett még az utóbbinál kevésbbé vagyunk megszorítva a Vízmennyiséggel. Ugyanis a vízmennyiséggel csak az erőtelep költsége nő, de a többi beruházás marad, míg az oldalcsatorna költsége a vízmennyiséggel is nő. Ezen okokból czélszerúnek látszott még a hajózási czélból már tervezett