Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

143. jégeresztésre az egész nyílást átfogó, egy darabból álló, és a kezelöhidról mozgatandó csapótáblák szükségesek. Az elektromos berendezés, a víz- és jéglebocsátást, a vízzárást és a szárazzátételt biztosító berendezések többköltsége mintegy 250.000 koronára tehető. A hajózó zsilip használható hossza 75 m,- szélessége 10 m. Az alsó küszöb az alsó duzzasztott vízszin alatt 2-5 m mély, a felső 0'40 m-rel mélyebb, mint a gátküszöb, hogy a duzzasztás szünetelése alatt is annyi víz borítsa, mint a sellők gázlóit. A zsiliy falait a duzzasztott víz fölé legalább egy méterre kell építeni. Koronájuk ezen esetben az árvíz alá 0-70 m-re esvén, az árvíz átbukásából eredő hátrányok elkerülése szempontjából a falakat, valamint a kapukat a duzzasztott árvíz fölé 20 cm-re terveztük. Ezen elrendezés mellett a hajók mindig zsilipelhetők, aminek jelentősége alig van, mert a magasabb vizek rövid tartama alatt az átmenő hajózás a hidak miatt úgyis szünetel, tehát legfeljebb csekély helyi jelentősége volna a reSicai és petrinjai hidak közötti 100 km hosszú szakaszra nézve. А 1Г4 m magas zsilipfal lent 5'2 m, fent a kamara mentén 2-6, a fejeknél 5-2 m vastag. Ezen méretek mellett a fal húzásra nem lesz igénybevéve, a legnagyobb élnyomás pedig 4 kg. A zsilip kiképzése és felszerelése különben egyezik a többi zsilippel, csak a tiltó csatornák és kaputiltók két akkorák, mint az alsó zsilipeké. Ezeknek, valamint a kapuknak mozgatása emberi erővel történnék, ami több időt vesz igénybe, mint egy alsó zsilipnél, de minden esetre kevesebbet, mintha itt is két zsilip volna. Azonban ha a duzzasztógát tiltóinak hajtására turbina alkalmaztatik, nem járna nehézséggel ezzel a kapukat és tiltókat is a transmissiotengelyről közvetlenül hajtani, amint az a St.-Denisi csatorna egyik még nagyobb nyomású zsilipjénél történik. Ezen lépcső költségelőirányzata 3,598.000 K. A csatornázás költsége. A leírt lépcsőknek és a mederszabályozásoknak a 17. sz. kimutatás 3—10. rovataiban részletezett költségén kivül még kisebb költségek fognak felmerülni a vontató út némely helyen való kiegészítése, a hajómalmoknak esetleges kártalanítása, valamint a vízjelző szolgálat előmunkálatai és végleges berendezéze körül. Ezekre, valamint a részletes tervezésre, építésvezetésre és előre nem látottakra még mintegy 10%-ot vettünk előirányzatba. A csatornázás összes előirányzott költségét a három alternativa szerint a 12. rovat mutatja. Legolcsóbb a II. alternatíva, mely szerint két Boulé-táblás és két billenőtáblás gátas lépcső épülne összesen 7,872.000 K, vagyis kilométerenkint 64.000 К költséggel. Ha tehát tisztán hajózási szempontból indulunk ki, ezen megoldást kell választanunk annál is inkább, mert a billenőgátak alapozásánál és kőhányásainál még lényeges költségmegtakarítás lesz elérhető. Szükségesnek találjuk még felemlíteni, hogy az előirányzat háború előtti jó egységárak alapul vételével történt. Vízi erő kihasználása. Már fent említettük, hogy a lehető megoldásokat végleges döntés előtt még a vízerő kihasználása szempontjából is kell megvizsgálni. A behajózási kongresszusok is melegen ajánlják azt, hogy a hajózás szempontjából szükséges duzzasztások lehetőleg közgazdaságilag is kihasználtassanak. Erre nézve számos példát találni. 11*