Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

134 A hajózó zsilip. A felső küszöb 2 5 m szabványos mélység helyett a hajózó nyílás küszöbének mélységéig, tehát a duzzasztott víz alatt 4'6 m-re van elhelyezve főleg azért, hogy úgy a duzzasztógát építésének, mint a nagyobtf javítások tartama alatt is lehessen közlekedni olyan mély merüléssel, mint eddig. Ezen mélység mellett nagyobb mérvű eliszapolás még elkerülhető és a zsilip öblítéssel könnyen tisztán tartható. A zsilipnek így V2 m magas fenéklépcsője van. A próbafúrások szerint a zsilip alapja egy 30—4-0% tinóm homokot tartalmazó agyag, illetve iszapréteg, mely vízzárás szempontjából jónak, teherbírás szempontjából közepesnek tekinthető. Ehez képest száraz alapozás és az alapok, valamint a felmenő falaknak ülepedési és dilatatiós hézagokkal való ellátása van tervezve. A fejek monolitok. Az alaptestet három keresztirányú hézag négy részre osztja. A legfelső és legalsó részre épülnek a fejek, a középső, egyenként 30 m hosszú részekre a kamarafalak. Ezenkívül a kamara alaptestében két hosszirányú hézag van úgy, hogy a Zsilip keresztmetszete három elkülönített részből áll. a két oldalfalból és a fenékből. A kamara feneke középen 50 cm-rel mélyebb, ami a kiömlő csatornák lefelé irányulásával együtt, különösen az 1000 tonnás hajók vízlökéstől való megóvását és könnyebb továbbítását elősegíti. A beton oldalfalak alapjukkal egy testet képeznek. Koronájuk a közlekedés szempontjából 1*8 m széles és a duzzasztott víznél 10 m-rel magasabb. A külső behatolás ellen a látható felület vagdalt kőfalazattal van burkolva, mely a kisvíz alá nyúlik. A falak felső élei lekerekített élű keményebb faragott kövekkel vannak védve. A vízfelőli fal tömör, a partfelőli vasbetótes betonból, a kapuküszöbök, a kapu nyomását felvevő részek, valamint a .fejek be- és kijárási részei faragott kőből vannak tervezve. A partrézsükhöz való csatlakozás hasonló a duzzasztóéhoz. A töltő csatorna nagyobb mint a Begánál, a kiömlő csatornák és a zsilip egyéb felszerelései, kikötővasak, létrák, bakok hasonlók a begaiakhoz, ezekről, valamint az átlósnak tervezett kapukról, tiltókról stb- részletes tervek nem készültek. A zsilipnek javítások alkalmával való szárazzá tételére az elzárás esetenkénti magassága szerint többféle elzárás alkalmazható. Első sorban kellően kitámasztott betétgerendák alkalmazhatók, amelyek részére faltornyok, a támasztó oszlopok részére pedig fenékfülkék vannak. Kisvíz esetén való elzáráshoz tútámasztó küszöböket is terveztünk. A Száva felől előállható nagyobb víznyomás eseteire még egy becsúsztatható vasbetonhajót is terveztünk, mely áll a hajótestből és reáépített zárófalból. A fal bordákkal van kimerevítve, tetején járdalemez vezet végig. Ennek közepén akna vezet le a hajótest belsejébe, melynek mindkét oldalt egy-egy elzárható nyílása van. A hajó üres állapotban mintegy Г50 m mélyen merül. Elzárás czéljából a hajó a záró helyre lesz úsztatva ós vízszintesen a fal hornyába tolható vasalt fagerendákkal lesz rögzítve. Azután a hajó a szivattyúnyíláson vagy peclig szivornyán át beeresztett vízzel lesülyeszthető. A felső rögzítő gerendák elhelyezése után a szárazzá tétel alatt a fenék és oldalhézagokat a szokásos módokon vascső, homok, trágya stb. alkalmazásával a szükséges mérvig tömítjük. I