Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

132. 3. az erős ferde vízfolyás még a láncznak a csatornájába való biztos lefekvését és ez, valamint egy esetleges eltorzulás a bakok pontos egymásba való fekvését is veszélyezteti. Az ezt elhárító nagyobb játék alkalmazását azonban a szerkezet nem engedi meg. i. az erős vízfolyás a baknak duzzasztott víz mellett való kicserélését kérdésessé teszi. Ezek a hátrányok és aggályok csakis az erős vízfolyás erejének leszállításával volnának megszüntetlietők, vagy legalább csökkenthetők. Ez elérhető, ha elsősorban az egész nyílás legfeljebb egy harmada záratnék el az A-bakokkal, másodsorban pedig azzal, hogy az A-bakos nyílás a lefektetésnél utolsónak, a felállításnál pedig elsőnek kezeltetnék. Miután a sziszeki hajózó nyílás területe az egész elzárandó területnek több mint fele, ez alkalommal lemondottunk az A-bak alkalmazásáról és a gát mind a két nyílásában Boulé-táb'lás zárószerkezetet alkalmazunk, amilyent a Szajnán és az Alsó-Begán találunk, még pedig olyan módosításokkal, amelyek némileg a két felsorolt rendszer előnyeit biztosítják azok hátrányai nélkül. (17 sz. rajz.) A bakok az A-bakok módjára egymásba fektethetően vannak szerkesztve és így a bak vastagságával egyenlő fenékréteget képeznek. Továbbá a gyors ós könnyebb kezelés szempontjából a zárás görgőtáblákkal van tervezve. Az ezeknél előáiló némi vízveszteség 30 m

a kisvíz mellett nem jön tekintetbe. Minden bak áll egy A-alakú, a víznyomás felvételére szolgáló főrészből és egy reáerősített konzolból, mely a kezelőhídat hordja. A bakok rétege az écskai 90 ewi-rel szemben 25 illetve 30 cm vastag. Biztonság okából fenékfülkéjük 4(> cm magas. A' láncz biztos elrejtésére még egy 10 cm mély lánczcsatorna szolgál. A bakok távolsága a hajózó nyílásban 1'39, a szabályozónyílásban l;3ő m. Ez a távolság úgy van megszabva, hogy az 1-21 m szélesre tervezett rekesztőtáblákat mindkét nyílásban egyaránt használni lehessen. Mivel a bak a hajózónyílásban 4 cm-rel szélesebb, ott a bakok ennyivel távolabb állanak. A kezelőhíd, lánczelhelyezés és rögzítés a görgőtáblák, felhúzódarúk, küszöbszerkezet seb. a begaihoz hasonló, azért itt nem részletezzük annál kevésbbé, mert helyesebbnek tartjuk, ha a szerkezetek részletei, melyek a kivitel alatt úgyis többékevésbbé változnak, csak a kivitel .után az esetleges tapasztalatokkal együtt, kerülnek nyilvánosságra. A bak szekrénytartóit nem öntjük ki betonnal, mert a megejtett kísérletek szerint csatornázandó folyóink közül a Kulpa vize legkevésbbé támadja a jó festéket és a vasat. Itt csak annyit jegyezhetünk meg, hogy az így tervezett bakok a véletlen és nem számítható behatások folytán előállható deformácziókkal szemben kevésbbé merevek, mint a Begán alkalmazott rácsos bakok, ellenben ugyanazon küszöbmagasság és nyomás mellett gátfolyóméterenként valamivel kevesebb vasanyagot igényelnek. A küszöbök aczélöntvényei itt idomvasakból szerkesztett rácson vannak elhelyezve. A felső csapágy ezen rácshoz négy csavarral van erősítve. Külön lehorgonyzása nem mutatkozott szükségesnek, mert a csekély húzást már az önsúly is ellensúlyozza, a lökéseket pedig az alapban végig tervezett rács képes felfogni. A gördülő elzárótáblák a nagyobb nyomásnak megfelelően vannak méretezve; a legnehezebb mintegy ]0°/

0-kal súlyosabb a begainál, de még mindég