Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

pontnál és pedig a recicai vasúti áthidalásnál csatlakozunk a vasúthoz. Ezen esetben mintegy 12 kilometer hajóút elesnék, amivel szemben a vasúti szállítás mintegy 10 kilométerrel hosszabbodnék a károlyvárosi csatlakozáshoz képest. Hogy a partokra való tekintettel minél alacsonyabbra duzzaszszunk, a recicai híd alatti gázlók javítását is kilátásba kell vennünk és így a duzzasztott vízszínt a gázlók javításának figyelembevételével állapítjuk meg. A reèicai hídnál • a fixirozott kisvízszín 102'10. A szabad 'hajózási tanulmány szerint ezen szakaszon kisvízi szabályozással legfeljebb l-40, tehát biztosan 1'20 hajózási mélység lenne elérhető; .így a minimális duzzasztott vízszín 10210—1-20-|-2-0=102-90, vagyis a bukógát koronája 102-70 lenne. Ezen vízszín mellett a hosszszelvény szerint csak mintegy 3 gázló, illetve szűkület javítása válik szükségessé. A 25 m mély út is biztosítható további 4—5 gázló javításával. A számítás szerint ezen bukógát átlagos magassága 2-5, hossza 170 m, ami csak 150 m széles meder bővítését vagy a gátnak ferde elhelyezését igényli. Kzen tájékoztató megfontolások eredményeként tehát megállapíthatjuk, hogy <i Kulpa séllös szakasza két állandó gáttal és azzal kapcsolatos 3—5 km hosszú csegés oldalcsatornákkal is tehető hajózhatóvá, azonban csak Károly várostól 12 kilométerre úgy, hogy az átrakodás a vasútra Reneánál lenne lebonyolítandó. A 3 megoldás közül csak az összehasonlító költségvetés, valamint a vízerőkihasználásra való alkalmasság alapján lehet végleg választani. Mederszabályozás. Már felemlítettük, hogy túlmagas duzzasztás és költségesebb duzzasztógátak elkerülése szempontjából a bögék duzzasztott vízszínét úgy állapítottuk meg, hogy 2 m mély és 40 m széles hajózó út elérése czéljából még a medernek néhány legrosszabb helyét szabályozással kell javítani, továbbá úgy, hogy 25 m mélységet is ezen duzzasztott vízszín emelése nélkül csakis némi mederpótmunkálatokkal lehessen biztosítani. A megállapított duzzasztott vízszínek mellett javításra szoruló helyek a 40 m széles fenékvonal segítségével a hosszszelvényben könnyen felkereshetők voltak, mert ennek a duzzasztott vízszíntől mért távolsága adja a kihasználható merülést. A 2 m-nél kisebb mélységek helyei azok, ahol egyáltalában nincs meg a szükséges mélység, tehát gázló, vagy ä mélység megvan, de nem a szükséges szélességben, tehát szűkület. Összesen tíz ilyen javításra szoruló hely van. Ezek a hosszszelvényben és a helyszinrajzban római számokkal vannak feltüntetve. A szabályozás tervezése a már kifejtett alapelvek szerint történt sarkantyúk, párhuzamművek, partbiztosítások és némi kotrás alkalmazásával. 4 helyen a hajóútnak a parton való kijelölését is terveztük. A 2 m merülést illetve a 600 tonnás hajók közlekedését biztosító ezen medei szabályozások költsége 600.000 K-ra van előirányozva. A 2'5 m mélységet illetve 1000 tonnás hajók közlekedését biztosító munkálatok, melyek a helyszinrajzban arabs számokkal vannak megjelölve, 320.000 К költséget igényelnének. Ezen munkálatok kivitelének szüksége azonban csak akkor áll be, amikor a Duna—Száva csatorna is ilyen hajók közlekedésére lesz kiépítve, vagy magán a Száván nagyobb számú 1000 tonnás hajók közlekednek.