Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

120 úgy volna lehetséges, ha sikerülne legkésőbb a 163 vízállás beálltáig előre jelezniazt, hogy az áradás a 433 magasságot el fogja-e érni vagy sem, mert ha ez sikerülne, akkor elérhetjük azt, hogy az állványokat évenként nem átlag 13'7-sz«'. hanem csak 3'9-szer kell lefektetni. Ennek eldöntése czéljából tanulmányoznunk kell azt, hogy a mérczék leolvas'ásából és a csapadék méréséből lehetett volna-e a sredickói vízállásra nézve oly időben jelzést adni, hogy az állványok lefektetésére szükséges idő rendelkezésre állott volna, illetőleg az észleléseknek és azok közlésének mily módon kell történni, hogy ezt lehetővé tegyük. Erre a czélra szolgál a Kulpa vízgyüjtő-területe, valamint a vízlefolyásra irányadó tényezőkre vonatkozó és már fent közölt észlelési adatok. A 3. rajzból látható, hogy a sredickói mérczére a felső Kulpán hívül a nagyobb területről gyűjtő vízfolyások közül még a jobboldalon a Dobra és Korana, a baloldalon pedig a Blatnica ós Kupéina hathatnak. Ezek közül azonban a kezelés szempontjából tekintetbe jövő hirtelen áradásokat csak az első három idézheti elő, míg a baloldalon az Uskok-hegyekből a síkságra lefutó víz lapályos mocsarakba foiyik és onnan bizonyos kiegyenlítés után a Blatnicán és Kupcinánát csak a kulminálás után érkezik a Kulpába. A gyors áradásokat előidéző felső Kulpa, a Dobra és a Korana völgyén át a sredickói mérczéig terjedő vízfolyás útjának hosszát és esését a 11. kimutatásban állítottuk össze. 11. sz. kimutatás. A vízfolyások hossza és a kisvíz esése. \ folyó vagy f 0 1 у ó s z а к asz a -я r-; со к is vizének a -я r-; со megnevezése hossza magassága a két e s é s e о >i megnevezése végponton összesen pro km öh km m é t e r 1 Kulpa a Cabranka torkolatától Srediékóig 207-1 282-00 100-26 181-74 0-88 2 Dobra az elsó összefolyástól a torkolatig 100-0 445-00 107-00 338-0 3-38 3 Dobra az elsó összefolyástól Srediékóig 155-1 445-00 100-26 344-74 2-21 4 Korana a plitvicai tavaktól a torkolatig 127 411-00 102-78 308-22 3-41 5 Korana a plitvicai tavaktól Sredickóig 169-7 411-00 100-26 310-74 1-83 Összeállítottuk továbbá a 12. sz. kimutatásban a hirtelen áradások alatt észlelt kulmináló vízállásokat az 1900—1912. évekre, mint amelyekre a horvát állomások csapadékmérései is ki vannak adva, megjegyezvén, hogy a horvátkiadványnak a pribanjci mérczére vonatkozó adatai gyakran ellentmondásban vannak a szomszédos osztrák mérczék "megbízható adataival. A felső kulminátiok lefelé való haladásaból kellene most már következ tetés levonni a sredickói mércze kulminátiojának idejére és magasságára. A kulminátiok ideje és magassága csak az osztrák mérczéken észleltettek kellő pontossággal ; a károlyvárosi és sredickói mércze naponként csak kétszer, a pribanjci mércze pedig csak egyszer olvastatván le, azon esetekben, midőn a