Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

Ill Vízjárás. A vízjárás követelményeinek kipuhatolása czéljából a 10. sz. kimutatásban összeállítottuk az 1892—1914. években előfordult és a gátak kezélésére irányadó azon hirtelen áradásokat, melyek a srediőkoi mérezén 24 óra alatt 30 métert meghaladtak. Látni belőle, hogy a legnagyobb 24 órai áradás 4-55, a legnagyobb 12 órai pedig 3-17 m. Ezek a hirtelen áradások nemcsak nagyobbak mint Sziszeken, hanem gyakoriabbak is, mert míg Sredickón 20 év alatt 22 áradás haladta meg 24 óra alatt a 3'0 m-t, addig Sziszeken egy se érte el ezen mértéket ós csak 4 haladta meg a 2-70 m-t. • Ebben a' kimutatásban szintén interpoláció útján megállapítottuk a szabad hajózási vízszinnek megfelelő 163, valamint a duzzasztott vízszinnek megfelelő 433 vízállás beálltának idejét és ebből megállapítottuk azt, hogy az áradás hány óra alatt érte el a 163 vízállást — ameddig a duzzasztást meg kellett volna szüntetni — valamint azt, hogy hány óra alatt érte el a 433 vízállást, ameddig az állványokat le kellett volna fektetni, hogy a kezelőjárda el ne árasztassék és hogy a hajók a duzzasztón átmehessenek. Ez utóbbi követelmény elesik, ha a hajók minden vízállásnál zsilipelhetők. A kezelésre nézve természetesen csak a leghirtelenebb áradások irányadók. Ezek a 8., 9., 15., 22. szám alatt vannak felsorolva, amidőn az áradás 24 óra alatt 400—455 cm-re rúgott, a 163 vízállás l-7—5'3, a 433 vízállás pèdig 14-7—20-3 óra alatt állott be. A küszöbmélységekből és ezen vízjárás követelményéből most már megállapíthatjuk a legczélszerübben alkalmazható szerkezetet. A 7'5 küszöbmélység mellett itt is csak nagy Stoney-görgős táblák alkalmazhatók. A 40—4-80 küszöbmólységgel biró gátaknál alkalmazhatók az árvíz fölé emelkedő szerkezetek közül Stoney-táblás gátak és cső- vagy szegmentgátak. A fenékre lefektethető szerkezetek közül pedig a víznyomással kezelhető csapó táblás gátak (Beartraps), valamint a lefektethető állványokkal biró gátak. Az árvíz fölé emelhető gátak már magukban véve, de a Kulpa nagy vízjátéka folytán is drágák. A csapó táblás gátak az itt szükséges méretben csak vasból szerkeszthetők és az amerikai újabb példák szerint szintén oly drágák, hogy az adott küszöbmagasságok mellett jutányosabb állványos gátakat kell első sorban mérlegelni. Tűs gátak alkalmazása czéljából itt is egy harmadik lépcső alkalmazásával kellene a küszöbmélységet leszállítani, ami azonban az alsó szakasznál kifejtetteknél fogva senem czélszerű, senem gazdaságos. Lefektethető állványok között táblával elzárható gátak alkalmazását a küszöbmélység megengedi és alkalmazhatóságukat már csak az dönti el, hogy a rendelkezésre álló idő alatt biztosan kezelhetők-e. Miután a leghirtelenebb négy áradás közül a 9. és 15. tétel alatti, a hajózó idény enkívüli téli időre esik, elegendő — mint egyébként is legkedvezőtlenebbet — a 22. számút tekinteni. A kezeléshez szükséges idő itt is a gát elzárásának azon fokától függ, melyet az áradás kezdete talált. Ha ezt itt is közelitően arányosnak veszszük a fíxirozott. és a szabad hajózó víz közötti vízjátékkal, akkor az 1912. évi szeptember hó 10-én esti 7 órakor a -(- 90 kezdeti vízállásnak 0-41 zárási arány felel meg. A táblás gát nyitási idejére talált idők figyeleúibevételével egy 90 fm 9*