Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

109 9. sz. kimutatás. A hirtelen áradás 348 vízállás beállott óra Kezdeti vízállás A teljes kinyitáshoz még szükséges idő órákban sorszáma jellege 348 vízállás beállott óra -nál még elzárt szelvényrész A teljes kinyitáshoz még szükséges idő órákban sorszáma jellege 348 vízállás beállott óra -nál még elzárt szelvényrész egy két sorszáma jellege 348 vízállás beállott óra -nál még elzárt szelvényrész munkáscsapat esetén 8 11 leggyorsabb ... ... ... ... ... alacsony vízből kiinduló 19 30-5 114 26 0-20 0-69 8-6 17-6 4-3 8-8 •egy mélyebb hajózó nyílás szüksége folytán czélszerű a gátat pillérrel egy magasabb és egy mélyebb küszöbű nyílásra osztani. Hogy a kinyitási idő minél kisebb legyen, a bakok részére oly szerkezet mérlegelendő, mely a fekvő bakok elre'jtésére minél kisebb mélységű fenékfülkét, tehát minél kisebb bakmagasságot és elzárandó felületet eredményez. Továbbá, ha az egyik nyílás elegendő lenne a vízszín szabályozására, mérlegelhető a másik nyílásban a Thomas-féle A-bakok alkalmazása, melyekre a záró rész is reá van erősítve és a bakokkal együtt lefekszik. Végül miután hírtelen áradásoknál az állandó személyzet a kezeléshez nem elegendő, a segéderők kellő időben való beállíthatása végett úgy a Kulpa, mint a Száva-völgyből megfelelő vízjelző szolgálat szükséges. A most kifejtettek a sziszeki lépcsőre teljesen állanak, a második drenőinai lépcsőnél némileg módosulnak, mert már kevésbbé van kitéve a Száva befolyásának. De ez nem változtat a végkövetkeztetésen, hogy a 2. lépcsőnél is megfelel egy kétnyílású táblás gát lefektethető állványokkal. Az esésnek két lépcsőre való elosztása esetén fent megállapított küszöbmélységek és vízjárás mellett az árvíz fölé emelhető szerkezetek közül még az árvíz fölé érő pillérekről kezelhető cső- vagy szegmentgátak, valamint még magasabb pillérekről illetve hidakról kezelhető Stoney-táblás gátak szerkezetileg megfelelnének ugyan, azonban a Kulpának nagy vízjátéka mellett oly nagy költséget igényelnek, hogy a táblás gátakkal szemben nem jöhetnek tekintetbe. Stoney-táblás gát. Már fentebb kifejtettük, hogy az alsó szakasz 73 m esése — az Odra folyónak a Szávába való betorkolásának, valamint a városi egyéb belvizek levezetésének külön biztosításának feltétele mellett — egy lépcsővel is legyőzhető. Ekkora esés mellett azonban már csakis Stoney-féle görgős vezetéssel ellátott és árvíz fölé emelhető nagy táblákkal elzárható gátak jöhetnek tekintetbe. A tábláknak a szabad hajózási nyílásokban 9730—89-30 = 8-0 m magasaknak és legalább 20 m, széleseknek, továbbá alsó élükkel árvíz fölé 5'7 wi-nyire emelhetőknek kell lenniök. Ez legalább 24 m magas pilléren nyugvó kezelő hidat igényel. A nem hajózó nyílásokban a küszöbök valamivel magasabbak, a táblák tehát alacsonyabbak, a szélességük is kisebb,, a pillérek teteje pedig árvízfeletti 5.70-nél alacsonyabb lehet. Az egész mű alapozását már a hordképes vagy legalább vízzáró agyagrétegig kell levinni. Ha a zsilipet itt is a gát mellett a mederben helyezzük el, akkor a számos 9