Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

95 Az eddig felsorolt vízjárási tényezők közül a nagy csapadék, a hirtelen és nagy áradás, a számos és hegyes árhullámok, valamint a kis és nagy vízmennyiség közötti arány, gyors vízjárásra, ellenben a kiterjedt vízátbocsátó és erdős Karsztterületek, az aránylag csekély hordalék, valamint a Kulpa, Dobra és Korana mélyen bevágott elágazás nélküli medrei lassú vízjárásra mutatnak, tehát egészben véve vegyes vízjárásúnak, illetve különleges típusnak — Karszt-vízjárásúnak — tekinthető. Minden folyónál első sorban mérlegelnünk kell azt, hogy a hajózás követelményei lehetőleg szabad hajózás mellett, tehát mederszabályozással kielégítessenek. Ezt még akkor is lehet mérlegelni, ha a befektetési költségek nagyobbak volnának, mint a csatornázásnál, azért, mert a zsilipkezeléssel járó időveszteségek, továbbá — különösen a lefelé irányuló forgalom túlsúlya esetén — még vontatási idő és költségek is megtakaríthatók. Ezenfelül a szabad hajózásnál a forgalom nagy arányú sűrítése akadályba és költségbe nem ütközik, ellenben a mélység és így a hordképesség fejlesztése korlátolt. A szabad hajózást még csatornázás esetére is előlegesen kell tanulmányozni, mert az eredmény befolyásolja a duzzasztóművek küszöbmagasságát, hosszát, valamint a záró részeknek, nevezetesen a kezelő hidak és állványok szerkezetének és kezelésének megállapítását. A szabad hajózási vízszín magassága. Első sorban érdekel az a vízállás, mely mellett a jelenlegi meder legkedvezőtlenebb helyein is a szabad hajózáshoz szük- \ séges 2*0 m mélység legalább 40 m szélességben megvan. Ennek kipuhatolása czéljából a mederkeresztseelvények segítségével a 40 m széles fenék magasságát hosszszelvénybe felrajzolva, megállapítottuk a legrosszabb gázlókat vagy szűkületeket. Ezek közül a szabad hajózást leginkább megállapítja a 87700 fm körül létező sziklapad, ahol a hiányos mélység csak nagy költséggel volna javítható. Ezen helyen a szabad hajózás csak a fixirozott kisvíz felett legalább 178 cm magas vízállásnál folytatható. Ezt a vízszint elfogadjuk mint szabad hajózási vízszint, amelynek vízállás felel meg. A szabad hajózás tartama. A szabad hajózás tartamára már a középvízállásból is lehet következtetni. Az 5. kimutatás utolsó rovatában feltüntetett középvízhez képest a szabad hajózási víz a sziszeki szakaszon jóval alacsonyabb, a többi szakaszon pedig magasabb, amiből már önként következik, hogy a Kulpa szabad hajózása ezeken sokkal kedvezőtlenebb és rövidebb ideig tart, mint annak a Száva hatása alatt álló sziszeki szakaszán. Ehhez képest ezen szakaszon igen gyakran lehetséges A Kulpa-folyó hajózhatóvá tételének módszerei. I. Szabad hajózás. a karlováci mérczén ... + 25 + 178 = -f 203 cm — 15 + 178 = + 163 « + 86 -j- 178 = + 264 « — 30 + 178 = + 148 « a srediókói « a petrinjai « a sziszeki « 8*