Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig
90 Az adatok összehasonlítása és mérlegelése alkalmával feltűnt, hogy a horvát állomások észlelései közt sok valószínűtlen és ellenmondásos adat van. így csak a főbbek között felemlítjük, hogy a Kulpa mellett 120 m magasságban fekvő Pisarovina állomás átlagos csapadéka 1432 mm, míg az ugyanazon völgyeletben feljebb 154 m magasságban fekvő Jaska állomásé 933 és a szomszédos Odra vízválasztó gerinczén 244 m magasságban fekvő Kravarskóé csak 1041 mm. Továbbá a Petrinján és Zágrábban egyidőben észlelt több állomás közt is nagyok a külömbségek, aminek okairól a horvát kiadmány nem ad felvilágosítást. Bár várható, hogy a horvát Karszt vízválasztóján 1200 és 960 m magasságban fekvő Polica és Lividraga állomások csapadéka a hasonló fekvésüeknél nagyobb, mert az előbbinél az 1796 m-ig emelkedő Schneebergtömb, az utóbbinál pedig a JelenceMedvijac tömb fogja fel a páradús tengeri áramlatokat, mégis a közölt 4170, illetve 5400 mm évi csapadékok olyanok, amilyenek még a tropusokban is ritkák. A horvát állomások pontatlansága mutatkozik ott is, hol a megbízhatóbban kezelt osztrák állomásokkal összehasonlíthatók. Feltűnő a Cabranka jobb oldalán 328 m magasságban fekvő Cabar horvát állomás 2470 mm átlagos csapadéka a szemben 3 km távolságban és 782 m magasságban fekvő Obergras osztrák állomás 1882 mm csapadékával szemben. A 4. kimutatás adataiból szerkesztettük a Kulpavölgy izohyetáit. Az ellenmondásos Pisarovina állomást figyelmen kívül hagytuk és az izohyeták interpolálását nem mindig egyenes arányban, hanem figyelemmel a 2. rendű vízválasztókra és magassági rétegvonalakra eszközöltük. Ezen izohyetás térkép világos képét adja a csapadék eloszlásának. Általában véve érvényesül azon általános szabály, mely szerint az esőmennyiség a magassággal nő és a tengertől való távolsággal fogy. Lividrágán van nagy esőcentrum (5400 mm), innét az átla'g a Karszt határáig mintegy 2000 mm-ig, a középső dombvidéken 1400 mm-ig, a Száváig pedig 1000 mm-en is alászáll. • Ha a csapadéknak a külömböző vízátbocsátó területekre való eloszlását kutatjuk, azt találjuk, hogy a csapadékterület mintegy 1/ a részét képező teljesen átbocsátó Karszt átlagos csapadéka több mint 2000, a félig átbocsátó középső részé kb. 1500, míg az át nem bocsátó keleti részé kb. 1100 mm. Az egyes völgyek átlagos csapadékát az izohyeták segítségével határoztuk meg. Legnagyobb az átlagos csapadék a Dobra-völgyben 2092 mm, legkisebb az Odra-völgyben 964. A csapadék havi eloszlását mutatja a 7. rajz. Látni, hogy a tengerhez közeleső területen legnagyobb az őszi csapadék, egy másodrendű tavaszi maximummal. A Középterületi állomások már inkább csak őszi maximumot mutatnak. A legnagyobb havi csapadék maximuma és minimuma ugyanott van, hol az évi, t. i. Lividrágán 1787 mm és Jaskán 207 mm. A havi legnagyobb csapadék 12 állomáson október, 7 állomáson november, 3 állomáson szeptember, 2—2 állomáson augusztus és deczember és egy állomáson márczius hóban esett. A legnagyobb napi csapadék maximuma 364 mm Policán, a minimuma 56 mm Klasnicán esett; 4 állomáson meghaladta a 200 mm-t, 15 állomáson 100—200 mm között volt és 8 állomáson 100 mm-en alól maradt. , Mérczék. A csapadéknak, a terület esésének és az átbocsátóságnak hatásaként előálló vízjárást a vízmérczék mutatják. A károlyváros-sziszeki szakaszon létező 4 mércze közül kettő — a károlyvárosi és sredickói — állami, és kettő — a
