Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

86 szor akkora, mint Pocsaj és Berettyóújfalu között. A leglényegesebb különbség azonban az, hogy Pocsaj és Berettyóújfalu között nyíltan egy vízfolyás sem ömlik a Berettyóba, Margitta és Pocsaj között azonban 6 nagyobb patak és számos kisebb vízfolyás táplálja a Berettyót. A fentebbi összeállításból látjuk, hogy a tetőzés Margittáról 19—60 óra alatt ér le. A mellékpatakok áradása sietteti a tetőzést, úgyszintén az áradást megelőzően levonúló árhullámok is, ha azok nemcsak a folyó medrét, de a töltés közét is mégtöltik vízzel. Ha a hullámtér üres, a mellékpatakok nem áradnak, az esetben mint 1900 május és 1913 augusztus havában a b.-újfalui tetőzés a margittai után két és fél nap múlva következik be. A fentebbi számításoknál külön nem vettük figyelembe az Ér áradását. Az Ér áradása rendszerint a Berettyó áradásához képest 5—10 napot is késik és így csak kinyújtja a Berettyó áradását, de önálló tetőzést ritkán idéz elő. Az Ér völgyében még most szabadon elterülnek a vizek, úgyhogy a nagy kiterjedésű vízgyűjtő területről lefolyó víz maximális mennyisége másodperczenkint 30 m

3, de ez a mennyiség az Ér szabályozása után nem csak megnövekedhetik, de valószínűleg még egyszer annyi lesz. Ha a számított és a tényleg észlelt értékek között az eltéréseket vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy azoknál az árhullámoknál, a melyeket az Ér vize is táplál, úgyszintén azoknál, a melyeket más jelentős árhullámok megelőznek, a számított értékek átlag 10 cm-rel kisebbek, a magános és rövid ideig tartó árhullámoknál átlag 10 cm-rel nagyobbak a tényleg észlelteknél. Az eltérésekből ós egyéb jelenségekből nem tűnik ki az, hogy a legutóbbi 15 év alatt Pocsaj és Berettyóújfalunál a vízlefolyási viszonyok a meder természetes fejlődése következtében megváltoztak volna. Szabályozott folyóinkon a gátakkal összetartott és az átvágásokkal esésében megnövelt víznek nagyobb eleven ereje megbonthatja a régi egyensúlyozott állapotot és hosszabb idő alatt mélyreható változásokat okozhat, de máról-holnapra meglepetésszerű és nagyobb arányú eltéréseket nem idéz elő. Ahol a természetes mesterfejlődés csak az egyes szakaszok között mutatkozó esési különbségeket egyenlíti ki, ott a vízjárása alig változik meg. Pocsajnál a meder fenék szintje és a kisvíz is emelkedett és pedig 1890. évtől 1911. évig körülbelül 50 cm-t; a nagyvíz színében azonban hasonló emelkedést nem mutathatunk ki. Ha a pocsaji tetőző vízállásokat a felette eső nyüvedi és szalárdszentimrei szakasz vízállásaival összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy 1889 óta a három vízmércze vízállásai között a viszony nem. változott meg. Év, hó Vízállás Szalárdszentiinrén a torkolattól 90-8 km Vízállás Nyiiveden a torkolattól 81-6 km Vízállás Pocsajon a torkolattól 71'6 km Megjegyzés 1889 ápr. 376 cm 401 cm 521 cm 1895 ápr. 363 « 378 « 506 « 1913 júl 375 « 400 « 522 «