Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

lfií bályát is, hogy a csapadék mennyisége annál nagyobb, minél gyorsabban kénytelen az esőt hozó légáramlat valamely akadályba ütközve felemelkedni. Az Alföldön és így a Körösök és a Berettyó síkfekvésű részén az évi csapadék átlagos nagysága 600 fnm. A normális 600 mm-es izohieta a Nagymagyar alföldet, a Duna és a Tisza közét, a Sajó és a Hernád alsó vidékét, a Bodrogközt ós a Nyírséget határolja. Az 1901—1910. éves általában száraz cziklusban a Körösök sikfekvésü részén a tengerszintje fölött 85- -90 m magasságban. így Vésztő, Szeghalom, Dévaványa, Gyoma, Karczag határában a csapadék tíz éves átlaga csak 500—550 mm volt. A hegyek felé közeledve az eső menynyisége folyton gyarapodik, az Adria felett 130-140 m magasságban Tenke, Nagyvárad, Margitta vidékén az eső menynyisége a fentebbi tíz éves száraz cziklusban is a 600 mm meghaladta. 4. rajz. A tengerszíntje fölött 200—250 m magasságban fekvő helyek, mint Belényes, Nagthalmágy, már évenként 700—800 mm csapadékot kapnak. A Biharhegység gerinczének évi csapadékmennyisége 900—1000 mm. Még ennél is több csapadékot kap Menyháza. jóllehet a tengerszíntje fölött csak 245 m magasságban fekszik. A Móma Kodru-hegység egyszerre hirtelen emelkedik ki a síkságból és a nyugatról, főleg a délnyugatról jövő esős légáramlatokat felfogja, lecsapódásra kényszeríti. Menyházán az évi csapadék átlagos menynyisége 1871 — 1900. években 12793 mm, 1901—1908. száraz években 100Г4 mm. az 1871-től 1908-ig terjedő 38 évi átlag pedig 1220'2 mm. A fentebbiből is látható, liogy a száraz és a nedves cziklus átlagai között már lényeges a különbség. Ugyanezt találjuk a síkságon is. Debreczen csapadé-